Belső harcok, megkopott brandek és antiorbánizmus – mi lesz így a baloldallal?

Az elmúlt években folyamatosan leépülő hazai baloldal újabb pofont kapott: a DK, az MSZP és a Párbeszéd összefogása ellenére is jóval rosszabbul szerepelt az EP-választáson, mint azt remélték. Gyurcsány Ferenc bejelentette: marad. De vajon milyen út vezetett a súlyos válsághoz, és mi lehet a baloldal jövője?

Fehér fal, néhány könyv a polcon, szürke fotel, lazán kigombolt kék ing. Ezen kulisszák között, negyvenperces monológ után jelentette be szerda kora délután Gyurcsány Ferenc, hogy marad a DK élén. Kisebb hibák akadtak, de szerinte valódi felelősség nem terheli őket a választás eredményéért. Annál több bírálat jutott a független sajtónak, úgy tűnik, ez a hét a bűnbakkeresésről szól, s kik mások lehetnének a felelősök, mint az újságírók.

Pedig a jövő tervezéséhez alighanem az eddiginél több önreflexióra lesz szüksége a baloldalnak. Ez egy országgyűlési választáson a bejutáshoz sem elég, hiszen ott a három pártnak legalább 15 százalékot kellene elérnie – hívta fel rögtön az elején a figyelmet Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője a DK–MSZP–Párbeszéd EP-választáson elért 8 százalékos eredményére utalva. Vagyis ez a hármas szövetség ebben a formában nem működőképes, hiszen nem valószínű, hogy támogatásuk megduplázódna a közeljövőben.

• Miért volt vonzó a baloldali szavazóknak is Magyar Péter ajánlata?
• Érdemes lehet-e most új baloldali pártot alapítani Lakner Zoltán szerint?
• Mit gondol Lendvai Ildikó, a magyar baloldal ügyének inkább használ vagy árt, hogy még van MSZP és DK?
• Kijöhet-e a magyar baloldal az antiorbánizmusból Jámbor András szerint?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 4-ig kapható 2024/26. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!