Ovis tempó

Sejtettem én, hogy ez lesz. Ha Turul-szobor alakú stadionokban, matyóhímzés-mintájúra nyírt gyepen, a Nélküledet tornahimnusznak választva prezentálnák a foci-Eb-t a rendező germánok, a magyarországi igazhitű, keresztény-konzervatív jobboldali sajtóbirodalom akkor is talált volna ki- és megvetnivalót az egész futballünnepben, noch dazu az azt szervező, lebonyolító népben, nemzetben szintúgy. Kezdődött minden a derék helvétektől elszenvedett vereségünk után az egyik tisztes gyűlöletiparos Facebook-bejegyzésével, amelyben rettentően ügyetlenül ironizál („svájci” pékek) az ellenfél játékosainak származásával, nettó rasszizmust tolva a közösségi média felületén. A magyar fociválogatott csapnivaló játéka felett sírásra görbülő szájjal és gyötrő kisebbségi érzéseivel küszködő szerző összeszorított fogakkal kapaszkodott valamibe, ami beleillik abba a milliárdokért felépített narratívába, hogy ami magyar, az csak jó lehet, vagy ha mégsem jó, hát azért mindig más (tudjuk, kik!) a hibás, jelen esetben a hazátlan svájciak, akik ráadásul pékek is (tényleg, kik a pékek Tell Vilmos kései utódai között?).

A poszt alá gyűltek ám a balsors tépte nemzeti ifjak, akik több-kevesebb sikerrel megküzdve a „magyar nyelv” nevű Hétfejű Sárkánnyal, tovább morzsolgatták finom lelküket holmi fekázással és afrikázással, szorgalmasan csócsálva az előttük csörömpölő vályúban bűzölgő idegengyűlölet nevű moslékot. Aztán persze ráérezve a hergelés mámorító ízére, a fideszes sajtóbirodalom is felriadt Csipkerózsika-álmából, és a mámorító kétharmados országgyűlési választási eredmény (csitt, ez az volt, még ha nem is az volt!) megünneplését követően beszálltak ők is a vályú fényesre nyaldosásába.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 4-ig kapható 2024/26. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!