A trumpista hittérítőt nem a magyar sportolók teljesítménye iránti felfokozott várakozás, az olimpiát körülvevő varázslatos légkör, hanem újra csak egy város, ország ellen érzett xenofób gyűlölet hozza lázba, és ez a számára mámorító érzés állítja fel a szőrt a testén…
Ma Oroszországért rajong az ország jelentős része, holnap Kínáért, holnapután Észak-Koreáért, azután meg Varga Judit asztalosműhelyéért, mindig oda megy a lájk, ahonnan a lóvé jön! Egy országot bolondít meg az Orbán–Rogán-tandem.
Az üvegből ivás kardinális kérdés. Ezt élete során szerintem már mindenki gyakorolta, átélte, a legutóbbi időkig ez egy olyan ösztönszerű cselekedet volt, mint teszem azt a Nemzeti Konzultáció kukába hajítása.
Ismét csak a szokásos történt. Zajlik egy sportesemény, amelyen szerepelnek hazánkfiai is, és a sportolók teljesítménye helyett a hatalom jól fizetett csahos tollnokai osztják fel újra a nemzetet hazafiakra és hazaárulókra.
Szó sincs itt agymosásról, nem hiszek ebben, függés van, hierarchia a falvakban, és félelem. Nem a tudatlanság, hanem a tájékozatlanság löki őket a helyi földesúr (polgármester) karjaiba.
A Vezér most otthon ül az ágy szélén, trumpos hálóingét meglebbenti a hajnali szellő, kezén számolja az eltapsolt milliárdokat, számba veszi, kitől kérhet kölcsön, és egyáltalán, meddig csinálhatja még ezt. Ez a kis „baloldali belügy” alaposan beleköpött a levesébe.
Június 10-én eljön a másnap, csupán az derül ki, hogy kétmillió honfitársunk ismét elhiszi-e azt a marhaságot, amit 2022-ben ilyentájt közel másfél millióval többen csont nélkül bevettek. A háborús riogatásról beszélek.
Nekünk akkus nehézvíz, nekik szaporítóanyag jut, kinek mit intézett a kormánya, ugye. Nos, ez a felszín. Ne higgyük, hogy a távol-keleti óriás csupán ezért szentel kitüntetett figyelmet hazánknak.
Nem kellene félni privilégiumai eltörlésétől, a takarékos állam megteremtését kezdje a hatalom Katalinon, ablakot takarítani tud gazdasszony nélkül, néhány videóban láthattuk is…
Olyan helyeken jár Magyar Péter, ahol „tévéből jövő” közéleti személyiség nemigen fordult meg mostanában. Ahol 14 éve megállt az idő, most emberek kezdtek el vitázni, elmélkedni: „lehetne esetleg jobb is annál, mint ami most van”.
