Gazdag szegények

Az Eurostat szerint a magyarok lettek az Európai Unió legszegényebb polgárai. (Tegyük halkan hozzá, hogy persze az állítás nem egyformán vonatkozik minden honfitársunkra, hiszen akadnak nálunk néhányan, akik – lásd: keleti nyitás – orosz oligarchákat és arab olajsejkeket megszégyenítő hivalkodással húzzák felfelé az átlagot.) Az unióban 2023-ban tehát az átlagmagyar költötte legkevesebbet fogyasztásra a többi tagállam átlagpolgárához képest, az uniós átlag mindössze 70 százalékát. Húzzuk alá: nem a listavezetőkhöz viszonyítva vagyunk közel egyharmaddal lemaradva, hanem attól az átlagtól, amit magunk is lefelé húzunk. A román átlagpolgár 19, a lengyel 16, a cseh 11 százalékkal van közelebb az uniós átlaghoz, mint a magyar… Az osztrák pedig – akit a politikusi ígéretek szerint már vagy negyven esztendeje néhány éven belül utolérünk – további 17 százalékkal fogyaszt az átlag felett.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) persze rögvest kiadott egy közleményt, amely szerint „Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság”. A Makronóm Intézet elemzője szerint pedig „a fogyasztás a szegénységnek egy nagyon rossz mérőszáma”, holott az Eurostat nemcsak a pénzért vásárolt fogyasztást, hanem a természetben kapott juttatásokat – egészségügyi ellátás, oktatás – is figyelembe veszi. (E területekről pedig még a legelvakultabb orbánisták sem állíthatják, hogy jó színvonalon, Európához és a XXI. századhoz méltó módon működnek a sorra bezáró kórházi osztályokkal, az orvos-, nővér-, tanárhiányokkal, az „elméletitestnevelés-órákkal”.)

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 4-ig kapható 2024/26. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!