Rácz András: Irreális Orbán kijevi javaslata a határidőhöz kötött tűzszünetről

Rácz András: Irreális Orbán kijevi javaslata a határidőhöz kötött tűzszünetről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Kijevben 2024. július 2-án (Fotó. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Korábban már hírt adtunk arról, hogy váratlanul Kijevbe utazott Orbán Viktor miniszterelnök. Az Ukrainska Pravda beszámolója szerint az ukrán idő szerint 11 és 13 óra között zajlott megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón az ukrán elnök elmondta, ukrán tannyelvű iskola létesítését kezdeményezte. A felvetést a magyar kormányfő támogatta. Orbán Viktor arról beszélt, hogy az országba érkezett nagyszámú menekült miatt különösen aktuális az iskola megnyitása. A kormányfő hozzátette, a magyar állam fogja finanszírozni ezt az iskolát. „Annyi ukrán iskolát nyitunk, ahányra szükség van. Fontos számunkra, hogy az ukránok otthon érezzék magukat Magyarországon.” A döntést Orbán nem kötötte hasonló elváráshoz, de megemlítette, hogy Ukrajnától is elvárja a magyar ajkú kisebbség igényeinek megértését.

Ennek kapcsán Rácz András Oroszország- és Ukrajna-szakértő arra hívta fel a figyelmet a Magyar Hang megkeresésére, hogy hozzávetőlegesen ugyanannyi ukrán – 40 ezer menekültstátusszal, ugyanennyi anélkül, valamint az ukrán nemzeti kisebbségünk – él ma Magyarországon, mint amennyi magyar Kárpátalján, így érthető a kölcsönösség megemlítése.

A sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy a mostani megbeszélések alapját képezik majd annak az átfogó megállapodásnak, amelyen elkezdenek dolgozni. Orbán Viktor ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy „szeretnénk Ukrajnával egy globális együttműködési megállapodást aláírni, hasonlóan azokhoz a megállapodásokhoz, amelyeket Magyarország más szomszédaival kötöttünk”. Azt is hozzátette, hogy Magyarország kész támogatni az ukrán gazdaság modernizációját, és segítséget kíván nyújtani Ukrajnának az EU Tanácsának elnöksége alatt.

Ezek kapcsán Rácz András arra emlékeztetett, örvendetes, hogy az 1991-es magyar-ukrán alapszerződés megújításáról, átfogó megállapodásról is szó esett, hiszen azóta jelentős változások következtek be mindkét országban. Ugyancsak kiemelte: az a tény, hogy hazánk szerepet vállalna Ukrajna újjáépítésében, mindenképpen racionális tárgyalásokat feltételez. A szakértő úgy véli, amit Orbán Viktor mondott a határidőhöz kötött tűzszünetről, az teljesen irreális, ezt ő is és az ukrán fél is tudja, de a magyar kormányfő már csak belpolitikai okokból sem tehette meg, hogy nem mond semmit a békéről. Zelenszkij pedig udvariasan nem válaszolt erre semmit. Rácz András ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy kifejezetten udvarias volt a hangnem mindkét oldalon, és meglepő, hogy a magyar kormányfő pozitívan említette Zelenszkijnek a béke megteremtése érdekében tett erőfeszítéseit.

– Összefoglalva elmondható, mindenképpen bíztató, hogy Orbán Viktor elutazott Kijevbe. A magyar miniszterelnök a háború kezdete óta, sőt, a 2010-es évek eleje óta nem volt Ukrajnában. Az is előrelépésnek nevezhető, hogy Ukrajna korábban jelezte, a magyar fél által az idei év elején beterjesztett 11 pont ügyében komoly engedményekre hajlandó. Azt ugyan nem tudni, hogy mindenben enged-e Kijev, vagy csak bizonyos pontokban, de mindenképpen előrelépést jelent a két ország kapcsolatában az ukrán vezetők nyitottsága. Az is a rendezési szándék irányába mutat, hogy Orbán Viktor nem vitte magával Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert – hangsúlyozta Rácz András.

Szerinte a két fél nagyon erős elkötelezettségére utal, hogy hihetetlenül rövid idő alatt sikerült tető alá hozni a találkozót, hiszen csak múlt héten, az európai csúcson egyeztetett Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij. A találkozó előkészítése mindkét oldalról nagyon sok munkát feltételez, ami a megbeszélések fontosságára utal. Az is emeli a mostani látogatás jelentőségét, hogy a magyar diplomácia köztudottan úgy működik, hogy azokat a kérdéseket, amelyekben nagy a feszültség, mindig a legmagasabb szinten oldják meg.

Kérdésünkre elmondta, a mostani találkozó egyértelműen a kétoldalú kapcsolatokról szól, és a tény, hogy éppen a magyar uniós elnökség idején kerül arra sor, másodrendű. Már csak azért is, mert az EU külpolitikáját nem a soros elnökség irányítja, hanem a biztonságpolitikai képviselő.