Hiába köszöntött be a politikai uborkaszezon, a választás után is menetel a Tisza Párt. Az Idea Intézet június végi felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztók körében 32 százalékon áll az új erő, szemben a Fidesz 41 százalékával. A június 9-i EP-választáson a kormánypárt 44,8, a Tisza Párt pedig 29,6 százalékot ért el, vagyis az eltelt három hétben a Fidesz támogatottsága gyengült, Magyar Péter formációja pedig erősödni is tudott.
Sodródás a Tisza felé
– Egy felmérésből korai lenne hosszabb távú tendenciákról beszélni, az viszont már most látszik, hogy a Tisza győztesként vonult be a köztudatba. A győzelemnek pedig van gravitációs mezeje – fogalmazott a Magyar Hangnak Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője. „Nominálisan hiába hozta a Fidesz a legtöbb EP-képviselőt és polgármestert, a választás estéjén nem láttam boldog arcokat Orbán Viktor mögött. Magyar Péter tábora viszont örömmámorban úszott” – mondta. Mindez üzenet a csalódott ellenzéki szavazók felé, akik korábbi pártjuktól most a Tisza felé sodródnak, és talán a passzív választókat is megmozgatja; ők talán csak most értették meg, hogy Magyar Péter pártja valódi erőt képvisel.
A karizmatikus vezető népszerűségéhez paradox módon a botrányok is hozzátehettek. Bár az ATV-ből való kirohanása például az értelmiség számára visszás lehetett, politikai és stratégiai szempontból indokolt volt Ember szerint. „Magyar Péter nagyon markánsan jelezte, hogy nem tartozik a régi ellenzékhez, nem keres velük együttműködést – az ATV pedig pont az a médiafelület, ahol a régi pártok beszélő fejei rendre megszólalnak, sokszor kérve, keresve a szereplési lehetőségét.” Az Ötkertes incidens sem ártott Magyar nimbuszának, talán azért, mert választás után már jóval kevesebb emberhez jutottak el politikai bulvárhírek, mint a kampányidőszakban.
Ezzel együtt Ember Zoltán úgy látja, hogy Magyar Péternek mostantól megfontoltabban kell viselkednie: egy ilyen mértékű felhatalmazás államférfiúi attitűdöt követel, amihez nem illenek kirohanások, kocsmai balhék.
Nem lesz gyors feltámadás
Az Idea elemzésében arra is kitért, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben soha nem fordult elő az, ami most: négy olyan párt is van a magyar parlamentben, amelyek támogatottsága a teljes népességen belül az 1 százalékos szintet sem éri el, legalábbis a június végi adatok szerint. A Jobbik és az MSZP legalább a biztos szavazók között képes erre, a Párbeszéd és az LMP támogatottsága azonban a biztos szavazók körében is 1 százalék alatt maradt 2024 júniusában – írták. A lejtmenetből Ember Zoltán szerint sem lesz egyhamar feltámadás: a magyar politikai hagyomány szerint ha egy párt kiesik a parlamentből, arra feledés vár, akárcsak az FKGP, az SZDSZ vagy az Együtt esetében történt. „A régi kis pártok helyzete nagyon nehéz: maradék szavazójuk, aktivistájuk átszivároghat a Tiszába. Az egyéni túlélés érdekében pedig sok politikusuk dönthet úgy – ha nem is a vezetők –, hogy egy erősebb formációhoz csatlakozik”.
Pofon után esély
Reményt az elemző csak ott lát, ahol a tábort legalább részben sikerült megőrizni. Az Idea felmérése alapján ide sorolható a DK, amelyik 8 százalékos támogatottságot ért, a Mi Hazánk a 6, a Kutyapárt és a Momentum pedig a 3-3 százalékos arányával. „Komoly potenciál van abban, ha egy pártnak van parlamenti frakciója, állami támogatása, fizetett alkalmazottjai. Június 9-én ugyan kaptak egy nagy pofont, de van rá esélyük, hogy 2026-ig még javítsanak megítélésükön – véli Ember Zoltán. Ehhez pedig az kell(ene), hogy egy ellenzéki párt következetesen, mindig ugyanazokat a célokat ismételve politizáljon: a szavazóknak tudniuk kell, hogy mi az a néhány érték, amit állandóan és biztosan képviselnek.
A DK a jelek szerint már észbe kapott, már ami a tábor egyben tartását illeti. Gyurcsány Ferenc pártelnök váratlan indulattal esett az őt kritizáló lapoknak, a 444.hu-t pedig egy véleménycikk miatt a párt ellenfelének nevezte. „Gyurcsány most megpróbálja azt a stratégiát követni, amit Magyar is: a kritikát támadással visszaverni, a szavazókat pedig körülbástyázni”. A probléma csak az, hogy Magyar Péter most töri magának az utat a magyar politikai életben, amihez kell radikalizmus: Gyurcsány viszont évtizedek óta a porondon van, mégis túlzott indulattal kommunikál. Ember Zoltán az eddiginél is több szereplést és kemény szavakat vár Gyurcsány Ferenctől.
Hogy minőségileg ez milyen kommunikáció lesz, kérdéses – de legalább az emlékezet felszínén tartja a DK-t. Szemben a választási bukás óta hallgatag, sebeit nyalogató Momentummal, amelyik alig mutat életjeleket.
