Kizöldülhet-e a világ környezeti terhelésében élen járó fast fashion ipar?

Kizöldülhet-e a világ környezeti terhelésében élen járó fast fashion ipar?

Bejutásra várók a budapesti Primark üzlet előtt (Fotó: Magyar Hang/Makrai Sonja)

Budapesten nemrégiben nyitotta meg első magyarországi üzletét az ír Primark. A fast fashion divatmárka Budapest egyik legnagyobb bevásárlóközpontjában, az Arena Mallban több mint 3100 négyzetméternyi területen a teljes termékszortimenttel – női, férfi- és gyermekruhák, lakberendezési cikkek, továbbá szépségápolási termékek és kiegészítők – jelent meg a hazai piacon. A nyitás napján tömegek rohamozták meg az üzletet, sokan már jóval korábban megérkeztek, hogy mielőbb bevásárolhassanak. Többen konkrét cél nélkül indultak neki a shoppingolásnak, a lényeg csak annyi volt, mindenképp szerezzenek valamit. Az ír vállalat főként alapdarabokra és az egész családra koncentrál, és a többi fast fashion márkához képest még olcsóbban kínálja a termékeit. Az új budapesti üzletben napszemüveget akár 740 forintért, pólót 1300 forintért is lehet kapni, de számos terméket már ennél jóval drágábban kínálnak, farmert például 5-6 ezer, horgolt nyári ruhát 8 ezer forintért, a legdrágább termék 19 ezer forint körüli összegbe kerül.

– 1969-ben Arthur Ryan Penneys néven azért alapította a céget, hogy demokratizálja a divatot, Írországban továbbra is ez a neve harminchat üzletüknek. Akkoriban ez nagyon forradalmi szemlélet volt: elérhető áron ruházni az embereket, akiknek ezáltal sokkal könnyebbé vált az életük – mondja Maróy Krisztina, a Glamour főszerkesztője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandája. – Ma már persze nagyon sok egyéb tudásunk van a tömegtermeléssel kapcsolatban, ami a hatvanas–hetvenes években még nem volt széles körben ismert. 1972-ben jelent meg a Meadows házaspár korszakalkotó munkája, a The Limiths of Growth című jelentés. Ez hívta fel arra a figyelmet, hogy a „még több, még olcsóbban – még nagyobb GDP, még több termék” egyrészt nem teszi boldogabbá az embereket, másrészt fenntarthatatlan, ha nem szabályozzuk a termékek készítését, minőségét, ha nem térünk át körkörös gazdálkodásra, gyártásra, és nem fogadjuk el, hogy nem növekedni kell, hanem csökkenni. A már jelen lévő tárgyakra, ruhákra, „szemétre” másképpen kell tekintenünk, úgy, mint üzleti lehetőségre, mint értékes alapanyagra.

• Miért indítanak biofarmokat a divatmárkák?
• Mit tehet a környezettudatos vásárló a Föld érdekében?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!