Egy jogszabálytervezet még több lehetőséget teremthet a magánszolgáltatók számára az állami, közfinanszírozott ellátásban. A Népszavához eljutott javaslat ugyanis a közfinanszírozott szolgáltatók közé beemel egy új kategóriát, amit úgy neveznek: „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató.” Az e körbe tartozóktól azt várják, hogy olyan szolgáltatást nyújtsanak, amire az állam nem képes.
A lap által megkérdezett szakértők szerint a tervezett jogszabálymódosítással az érintettek lényegében közpénzhez juthatnak a szolgáltatásaik működtetésére. A mostani – társadalmi egyeztetésen lévő tervezetből – azonban nem derül ki, hogy pontosan milyen feltételek mellett kell a magánszektornak ellátnia az állami finanszírozással oda kerülő pácienseket.
Nem világos, hogy kérhetnek-e ezért kiegészítő díjakat, vagy meg kell elégedniük a közfinanszírozással. Az elmúlt harminc évben is volt rá példa, emlékeztet a Népszava, hogy hiánypótló ellátásokat – például vesedialízist, képalkotó diagnosztikát vagy speciális gerincműtéteket – az állam magánszolgáltatóktól vásárolt. Ezekben az esetekben azonban a betegek úgy kapták az ellátást, mintha állami intézményben vették volna igénybe azokat.
Egy, a magánpiacot jól ismerő szakember a lapnak úgy vélekedett: néhány nagyobb magánszolgáltató rapid növekedése vidéken megkívánja, hogy megjelenjen működésében a közpénz is. Hozzátette: a kórházak szolgáltatásait erősen korlátozó havi finanszírozási kvóta eleve szűkíti az állami ellátásokat. Egy másik szakember azt olvasta ki a javaslat szövegéből: a magánkórházakkal úgy „segítenék ki” az állami egészségügyet, hogy az amúgy is kicsi finanszírozást még tovább osztják. Szerinte elképzelhetetlen, hogy ebben az esetben a betegnek ne kelljen kiegészítenie a közfinanszírozást.
Tulajdonképpen ezt előlegezte meg egy korábbi nyilatkozatában Kóka János egykori szabaddemokrata pártelnök, aki immáron a Doktor24 magánegészségügyi vállalkozás alapítója. Kóka szerint mindenki csak nyerne azzal, ha a kormány a magánszolgáltatóktól rendelné meg az egészségügyi szolgáltatásokat. A magánszféra már így is számos közszolgáltatás ellátásába szállt be, sokszor a felhasználók tudta nélkül. „A BKK megrendeli a szolgáltatást, de hogy a BKV vagy egy magáncég üzemelteti az adott buszt, az az utasnak édesmindegy” – mondja. Szerinte erre a példára lehetne megreformálni az egészségügy finanszírozását: a társadalombiztosító lenne az a központ, amely szükség esetén a magánszereplőktől vásárolja meg a szolgáltatást. Így az állami egészségügy kapacitásproblémái is megoldódnának. Kóka szerint egy vállalati egészségügyi rendszer ráadásul hatalmas terhet venne le a közfinanszírozott rendszer válláról", így pedig több idő kapacitás jutna a krónikus betegekre és az inaktívakra. Hozzátette, fontos lenne, hogy a magyar egészségügy a gyógyításfókuszú rendszerről egy megelőzésfókuszúra térjen át.
