– A magyar politika sok kártékony mítosza közül az egyik legtöbbet hangoztatott az, hogy „Gyurcsány a hibás a négy egymást követő kétharmadért.”
Zárjuk le ezt a kérdést örökre 15 perc alatt. Érvekkel, tényekkel, idézetekkel, adatokkal alátámasztva – erről posztolt Gyurcsány Ferenc DK-elnök egy negyedórás videót közzétéve kedden reggel.
A volt miniszterelnök a videóban többek közt arról beszélt, mikor lemondott 2009 elején, a Tárki szerint az MSZP 30 százalékon állt, ami legalább 1,5 millió szavazót jelentett, de kétségtelen, hogy a Fidesz 2010-es kétharmadáért ő is felelős, ám más is, például Bajnai Gordon akkori kormányfő azért is, mert Orbán Viktort egy beszédének demokratának nevezte, nem figyelmeztette a választókat, hogy baj is lehet belőle. Ugyancsak felelősnek tartja az MSZP-t akkori miniszterelnök-jelöltjével, Mesterházy Attilával és elnökével, Lendvai Ildikóval együtt. Ugyanis hiába építettek a kormányzásuk alatt autópályát, kórházat, egyetemet, az akkori kormánypárt ezt letagadta, hogy eltávolítsa magát a korábbi kormányfőjétől, vagyis Gyurcsánytól.
A 2014-es kétharmad kapcsán úgy fogalmazott, az akkori ellenzéki pártok (MSZP, Együtt, DK, Párbeszéd, liberálisok, LMP, illetve Jobbik) ha megértették volna, hogy a közös indulással verhető a Fidesz, nyerhettek volna, mert együtt messze több szavazatot kaptak Orbán Viktorral. Hangsúlyozta: nem „a Gyurcsány” akart különindulni, hanem Vona Gábor Jobbik-elnök és Schiffer András LMP-elnök. Legalább bizonyos körzetekben mondhatták volna azt, hogy utat kell engedni a legesélyesebbeknek, például négy választókerületet is veszítettek amiatt, hogy az LMP nem működött együtt. Vagyis első helyen szerinte Schiffer, másod sorban pedig Vona Gábor a felelősek az akkori kétharmadért.
Úgy vélte, az ellenzék pártjai 2018-ban sem értették meg, hogy csak együtt tudták volna útját állni a Fidesznek, ezt csak a DK és az MSZP értette, a többiek szinte semmit sem tettek. Ezzel kapcsolatban Szél Bernadett és Hadházy Ákos akkori LMP-s társelnökök, illetve a Momentumot vezető Fekete-Győr András felelősségét emelte ki. Például Budapesten hat választókerületet veszítettek el miattuk szerinte. Ha még a Jobbikkal is sikerült 8-10 helyen koordinálni, jó pár helyen győztek volna még. Vagyis a DK elnöke ezért a kétharmadért sem tartja felelősnek magát.
– Nem akarom lelőni a végső poént, de most mondom: hát ha valamiért, akkor 2022-ért végképp nem én, ha úgy tetszik nem Gyurcsány a hibás – szögezte le. Ugyan végre megértette az ellenzék, hogy együtt kell működnie, ha jól akar szerepelni, a DK tudta őket egy asztalhoz ültetni 2020 nyarára, és olyan jól állt az ellenzék 2021 októberére, hogy vezettek is a felmérések szerint. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kérte, hogy Gyurcsány „tűnjön el” a kampányból, ezt ő meg is tette, ahogy Dobrev Klára is alig volt látható. Ennek ellenére 2022 februárjában már érdemben újra a Fidesz vezetett, aztán jött a háború is, és végül megint kétharmadot kapott a kormánypárt. – A legnyugodtabban állíthatom, hogy ha valamiért, a 2022-es fideszes kétharmadért én egyáltalán nem vagyok felelős – húzta alá. Vagyis Gyurcsány Ferenc szerint ő a 2010-es kétharmadban felelős kizárólag, de abban is csak egyharmad részben. – Nem Gyurcsány a felelős a négy kétharmadért – szögezte le kifejtve, hogy az erről szóló „hamis mítosz” azért épült meg, mert az említett ellenzéki pártvezetők így hárították el a saját felelősségüket, bűnbakot képeztek inkább. Az érintetteknek így azt javasolta, hogy álmagyarázatok helyett nézzenek szembe önmagukkal. – Küzdelemre fel, küzdjetek meg magatokkal, én meg megküzdök nemcsak magunkért, de az országért is – zárta gondolatait.
