Magyarország július 1-től fél évig látja el az Európai Unió Tanácsának elnökségét, ebből az alkalomból adott félórás interjút Orbán Viktor az M1-nek, amelyet hétfő este sugárzott a csatorna.
A beszélgetés elején a kormányfő rögzítette, az elnökségi ciklust úgy kezdhetik meg, hogy a szavazók nagy arányú – 45 százalékos – támogatását élvezik. A következő fél év menetrendjét illetően pedig megemlítette, 230 elnökségi rendezvény,37 magas szintű tanácskozás vár rájuk, emelett az uniós tagállamok csúcstalálkozójának Budapest fog otthont adni.
Orbán: az európaiak a változásra szavaztak
Annak ellenére, hogy az EU csúcspozícióit zömmel olyan jelöltek tölthetik be, akiket a Fidesz nem támogatott, Orbán azt mondta, optimistább, mint korábban volt, hiszen „az emberek többsége a változásra szavazott”, 27 országból 20-ban olyan pártok győztek, amelyek azt mondták, hogy „elég”. – Kötöttek egy hatalmi paktumot, ami a hatalom megőrzését szolgálja, de ez nem fog menni. A változást el fogjuk érni, ha nem két hét alatt, akkor két hónap alatt, de ez meglesz – fogalmazott – utalt a napokban bejelentett új pártcsalád létrehozására, megjegyezve: a tömörülés rövidesen a harmadik, majd a második legnagyobb lesz az Európai Parlamentben.
Csúcsvezetők jelölése
Orbán Viktor korábban nemet mondott arra, hogy ismét Ursula Von Der Leyent jelöljék az Európai Bizottság elnöki pozíciójába és tartózkodott Kaja Kallas észt kormányfő EU kül-és biztonságpolitikai főképviselőjének jelölésekor, arra viszont igent mondott, hogy egy szocialista politikus, António Costa volt portugál miniszterelnök az Európai Tanács elnöke legyen. Ezzel kapcsolatban a magyar miniszterelnök elmondta, öt évvel ezelőtt azért még azért támogatta Von Der Leyent, mert kihívója Manfred Weber volt, aki „egy hungarofób ember”. Majd kifejtette, Von Der Leyen teljesítménye a háború és a migráció ügyében „meglehetősen szerény” és Magyarországgal szemben méltánytalan döntéseket hozott, ezért már nem tudta most támogatni.
Kaja Kallas jelölésével kapcsolatos tartózkodását pedig azzal indokolta, nem tudja, hogy az észt miniszterelnök alkalmas-e a feladatra, de neki a magyar álláspontot is képviselnie kell majd. Ezért nem akart bizalmatlanságot kifejezni az irányába, de fenntartásai vannak. Megjegyezte továbbá, „Észtország egy erősen háborúpárti ország”.
Orbán és a Hazafiak Európáért
Orbán ezt követően hosszasan beszélt a Hazafiak Európáért múlt heti bécsi megalakulásáról, amelyen részt vett Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke és Andrej Babi korábbi cseh miniszterelnök, az ANO párt vezetője. Mint kifejtette, arra számít, hogy ha nem is két hét, de két hónap alatt a harmadik, nem sokra rá pedig a második legnagyobb pártcsalád lesznek. Arra a kérdésre, hogy ezt a célt valóban reálisank tarjta-e, hiszen eddig egy cseh és egy osztrák párt mellett egy portugál párt csatlakozott, Orbán sokat sejtetően azt felelte, július 8-án lesz az alakuló ülésük. Kifejtette azt is, pártcsaládjuk olyan pártokat tömörít, akik szenvedélyesen szeretik a hazájukat és elutasítják azt a „szürke, parancsuralmi rendszert”, amit szavai szerint Brüsszel testesít meg. Mindezt még azzal is kiegészítette, hogy Európában történelmi okoknál fogva „aki hazafi, az jobboldali, a baloldaliak internacionalisták”.
Ezt követően azt fejtegette, hogy bár az európaiak békét, rendet és biztonságot akarnak, de háborút és a migrációnak köszönhetően bűnözést, gazdasági növekedés helyett stagnálást kapnak. – Az európai átlagjövedelem 27 százalékkal kisebb, mint az Egyesült Államokban, itt stagnál a cégek értéke, ott nő – emelte ki, amelynek hátterében a rossz brüsszeli döntéseket sejti.
A miniszterelnök interpretációja szerint a Fidesz azért nem csatlakozhatott az Identitás és Demokrácia frakciójához, mert a Marine Le Pen és Giorgia Meloni eltérő ütemtervben gondolkodtak és nem sikerült közös nevezőre hozni őket. Ezért Fidesz végül önálló utat választott.
Béke, rend, növekedés
A soros uniós elnökség feladatairól szólva Orbán Viktor elmondta: Európa legnagyobb gondja az orosz-ukrán háború, míg Trump egyértelművé tette, megválasztása esetén 24 órán belül véget vet a háborúnak. – Európának fel kell készülnie arra, hogy Oroszország és az Egyesült Államok leül tárgyalni. Amit a magyar elnökség tud tenni, hogy javaslatokat tesznek le az asztalra, amelyek segítik Európa vezetőinek döntését – húzta alá. Majd azt mondta, a problémákat nevükön fogják nevezni, „nem tolvajnyelven fogunk beszélni”, amitől azt reméli, hogy lendületet ad majd az EU-nak. Arra a kérdésre, hogy miként tudja a békét a valóság szintjén is előremozdítani a magyar elnökség, Orbán csak annyit válaszolt, várjuk meg a holnapi sajtóhíreket.
A miniszterelnök kifejtette azon álláspontját, hogy a gazdasági növekedésnek a zöld átállás a legfőbb gátja, amelynek meghirdetése óta több szenet használ az európai gazdaság, mint azt megelőzően, ráadásul az energiaárak is magasabbak, ezért szerinte a zöld energiapolitikát radikálisan át kell alakítani, csakis így küzdhető le Európa versenyhátránya. A Kínával szembeni autóipari védővámokról szólva pedig kifejtette, az autógyárak szerint ez hosszútávon súlyos veszteségeket fog eredményezni. – Az EU annak szélére sodródott, hogy belekeveredjen egy kereskedelmi háborúba „a Kelettel” – fogalmazott.
A beszélgetés végén Orbán a magyar uniós elnökség legfőbb lehetőségének a béke előmozdítását nevezte.
