Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa írásbeli kérdést intézett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez azt tudakolva, miért lehet a jövőben nem magyar állampolgárságú és büntetett előéletű tagja a Honvédségnek. Novák a vendégmunkások honvédségbe való felvételét emlegette, ami szerinte „valódi nemzetbiztonsági kockázatot, beépülési lehetőséget is jelent, miközben kirekesztik a hazafiakat, az oltatlanokat és abszurd módon már az országgyűlési-önkormányzati képviselőket is”. Utóbbiak kapcsán úgy fogalmazott, a területvédelmi tartalékosként ideálisak volnának a helyhatósági képviselők.
– A jövőben a Magyar Honvédség kapuit megnyitjuk mindazok számára, akik az állományba vételi kritériumoknak megfelelnek, kellő elhivatottsággal rendelkeznek a magyar honvédelem ügye, valamint Magyarország védelme és szolgálata iránt – reagálta Novák Előd kérdésre a honvédelmi miniszter nevében Vargha Tamás, a honvédelmi tárca politikai államtitkára, miniszterhelyettes, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint országgyűlési és helyhatósági képviselő is lehet önkéntes tartalékos. Kitért arra is, hogy a honvédségben az oltások elrendeléséről az egészségügyi törvény rendelkezik.
Ahogy arról lapunk is hírt adott, szakembereket is megdöbbentő változások szerepelnek a múlt héten bemutatott, július 1-jén életbe lépő honvédségi kormányrendeletben. A honvédségi törvényt váltó, annál alacsonyabb szintű és részletességű szabályozás többek között lehetővé teszi, hogy börtönviselt állampolgárokat is felvegyenek a Magyar Honvédséghez. Bár tiszt vagy altiszt továbbra is feddhetetlen előéletű személy lehet, a legénységi állománynál már megengedőbb a rendelet: a büntetett előéletű, vagy büntetlen előéletű – de korábban egy évnél többet is börtönben töltő – jelentkezőket is felveszik a hadsereghez. Honvéd lehet az is, aki valamilyen bűncselekmény miatt próbára bocsátás alatt áll, vagy bíróság tiltotta el korábbi foglalkozásától. Kitételként csupán annyit szab meg kormányrendelet, hogy felvételnél mérlegelni kell az elkövetett bűntett, mulasztás súlyát – a Honvédség tekintélye védelmében.
Egy másik paragrafus még szélesebbre nyitja a Honvédség kapuját a reménybeli jelentkezők előtt. „Szolgálati viszony azzal a katonai szolgálatra önként jelentkező, cselekvőképes, 18. életévét betöltött, belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) magyar állampolgárral vagy b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal és megfelelő magyar nyelvismerettel rendelkező személlyel létesíthető, aki a katonai szolgálatteljesítésre alkalmas, továbbá megfelel a miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek.” A huzamos tartózkodási jogosultság a harmadik országból érkező, és Magyarországon hosszabb távon letelepedő külföldiekre vonatkozik: például Fülöp-szigeteki, kínai, belarusz, szerb állampolgárokra.
