A piszkos tizenkettőt is bevetné a Honvédség

Szakembereket is megdöbbentő változások szerepelnek a múlt héten bemutatott, július 1-jén életbe lépő honvédségi kormányrendeletben. A honvédségi törvényt váltó, annál alacsonyabb szintű és részletességű szabályozás többek között lehetővé teszi, hogy börtönviselt állampolgárokat is felvegyenek a Magyar Honvédséghez. Bár tiszt vagy altiszt továbbra is feddhetetlen előéletű személy lehet, a legénységi állománynál már megengedőbb a rendelet: a büntetett előéletű, vagy büntetlen előéletű – de korábban egy évnél többet is börtönben töltő – jelentkezőket is felveszik a hadsereghez. Honvéd lehet az is, aki valamilyen bűncselekmény miatt próbára bocsátás alatt áll, vagy bíróság tiltotta el korábbi foglalkozásától. Kitételként csupán annyit szab meg kormányrendelet, hogy felvételnél mérlegelni kell az elkövetett bűntett, mulasztás súlyát – a Honvédség tekintélye védelmében.

Én szolgál Honvédség

Egy másik paragrafus még szélesebbre nyitja a Honvédség kapuját a reménybeli jelentkezők előtt. „Szolgálati viszony azzal a katonai szolgálatra önként jelentkező, cselekvőképes, 18. életévét betöltött, belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) magyar állampolgárral vagy b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal és megfelelő magyar nyelvismerettel rendelkező személlyel létesíthető, aki a katonai szolgálatteljesítésre alkalmas, továbbá megfelel a miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek.” A huzamos tartózkodási jogosultság a harmadik országból érkező, és Magyarországon hosszabb távon letelepedő külföldiekre vonatkozik: például Fülöp-szigeteki, kínai, belarusz, szerb állampolgárokra. Jelenleg több mint 140 ezer külföldi tartózkodhat Magyarországon, a KSH januári adatai szerint pedig közülük a legtöbben, 55 ezren Ázsiából érkeztek hozzánk – ha közülük valakik katonának is jelentkeznek majd nálunk, erre már lehetőségük is lesz.

Hogy a szabályozás lazítására miért volt szükség, arról hiába kérdeztük a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát, kérdéseinkre nem feleltek. Sejthető azonban, hogy a döntést a létszámhiány kényszere szülte – így gondolja Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. „A Honvédség katasztrofális emberhiánnyal küzd, a népszerűsítő kampányok, intézkedések ellenére is. A nyitást ugyanis ellenpontozza, hogy rengeteg jogkorlátozó szigorítást vezettek be: felszámolták a szakszervezetet, pótlékokat szüntettek meg, a különleges jogrendre hivatkozva pedig szolgálata végén sem szerelhet le a szerződéses honvéd. Mindez igen visszataszító a fiatalok számára” – véli a szakértő. Tegyük hozzá, a honvédelmi tárca ezzel párhuzamosan igyekszik megszabadulni az idősebb, magasabb beosztásokat elérő katonáktól: már tavaly is volt egy leépítési hullám, két hete pedig az 55 évesnél idősebb honvédek átvezényléséről hozott döntést a fideszes kétharmadú Országgyűlés.

• Máshol állhatnak-e honvédnek külföldiek?
• És elítéltek?
• A honvédelmi bizottság tagja miben látja a legnagyobb veszélyt?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!