Macron célja a politikai közép visszaépítése lehet, és Franciaországban mindenképpen bonyolultabbá válhat a helyzet a választás után – mondta a Magyar Hangnak Soós Eszter Petronella politológus, a Milton Friedman Egyetem Franciaországgal foglalkozó adjunktusa.
A papírforma érvényesült a francia nemzetgyűlési választás első fordulóján, az előzetes felmérésekhez képest nem hozott meglepetést az eredmény. A Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (RN) a szavazatok 33 százalékával az első helyre került, megelőzve a 28 százalékkal második helyen álló baloldali szövetséget, az Új Népfrontot, míg Emmanuel Macron elnök pártja, az Újjászületés (RE) és szövetségesei 20 százalékkal a harmadik helyet szerezték meg. A választás második fordulóját vasárnap, július 7-én tartják.
Soós Eszter Petronella politológus, a Milton Friedman Egyetem Franciaországgal foglalkozó adjunktusa szerint továbbra sem kizárt, hogy Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) többségével végződik az előrehozott választás, de az sem, hogy senki sem szerez kormányzáshoz elegendő többséget – ebben az esetben szakértői kormány irányíthatja Franciaországot a választás után.
Két forgatókönyv
A politológus Magyar Hangnak azt mondta: ennél többet kedd estig nem lehet tudni, ugyanis eddig dőlhet el, hogy a második fordulóban mely jelöltek léphetnek vissza, és kinek a javára. A magas részvétel és a választási rendszer sajátosságai miatt sok helyen három jelölt jutott a második fordulóba, és már el is kezdődtek a visszalépések.
A választás az eddig ismert adatok alapján két módon végződhet: többség nélküli kormánnyal vagy úgynevezett "együttlakással", amikor az elnök és a parlamenti többség eltérő politikai oldalon állnak. – Ha a Nemzeti Tömörülésnek sikerül többséget szerezni, az elnök csak a védelempolitka és a külpolitika irányait határozhatja meg, a többi területen a kormány fog dönteni – emlékeztetett Soós Eszter Petronella. Az ugyanakkor hangsúlyozta: az elnök kezében számos olyan eszköz van, amellyel a politika más területeire is hatással lehet, például nála van bizonyos kinevezések joga, szerepe van a kormányülés napirendjének meghatározásában, és elnökli is azt, valamint megteheti, hogy nem ír alá rendeleteket, az alkotmánybírósághoz küld törvényjavaslatokat. Soós Eszter Petronella szerint vannak jelek arra, hogy Macron készül az "egyszemélyes ellenálló" elnök szerepére a Nemzeti Tömörüléssel szemben.
Soós Eszter Petronella szerint ez a forgatókönyv kevésbé érintené a francia politikai rendszer stabilitását, mint az, ha nem alakul ki stabil parlamenti többség, és így nem alakulhat politikai, csak szakértői kormány, amelyet a parlamenti pártok adott esetben könnyen megbuktathatnak.
Új hatalmi központok
"Együttlakás" esetében nagyban megváltozhat a francia belpolitika megszokott működése. Ha ugyanis az elnöknek többsége van a parlamentben, és a kormány is az "övé", akkor a félelnöki rendszer gyakorlatilag teljesen elnöki rendszerként működik, ahol az elnöki akarat gyorsan átvihető a rendszeren. Együttlakás esetében viszont a parlamenti elemek fognak felerősödni a francia belpolitikában: – A nagy döntések már nem az elnöki palotában születnek majd, hanem a parlamentben – mondta Soós Eszter Petronella. Ez azzal is együtt járna, hogy Macronnak nehezebb dolga lenne az uniós intézményekben, mert Franciaországban nehezebben szerezné meg a parlamenti támogatást az elképzeléseihez, és a Miniszterek Tanácsában is a kormány tagjai, ebben az esetben a Nemzeti Tömörülés politikusai ülnének, míg az Európai Tanácsban elnökként továbbra is Macron foglalna helyet. – A francia hatalom kétarcúvá, és így gyengébbé válna az Európai Unióban. Az unió másik motorja, Németország is gyengélkedik, és amikor ez a két ország gyengélkedik, az nem növeli a közösség erejét – mondta a politológus.
Macron dolgát a szakértő szerint az is megnehezítheti, hogy a nemzetgyűlés feloszlatásával a tekintélye csorbát szenvedett. Soós Eszter Petronella szerint számos nyilatkozat árulkodik arról, hogy Macron politikai táborának egy jelentős része sem érti, hogy miért volt szükség előrehozott választásra: – Úgy értelmezik a helyzetet, hogy az elnök magányosan hozza a döntéseit, és olyan döntéseket hoz, amelyek a saját politkai közössége számára hátrányosak – mondta.
Macron visszaépítené a centrumot
Ez is felveti azt a visszatérő kérdést, hogy Macron "lábon lőtte-e magát" azzal, hogy feloszlatta a nemzetgyűlést. Soós Eszter Petronella szerint a kérdést több szempontból lehet nézni: előfordulhat, hogy Macront váratlanul érte, hogy a Szocialista Párt (Parti Socialiste, PS) a Lázadó Franciaországgal működik együtt, amelyet korábban ők maguk is szélsőbaloldali formációnak tartottak. Az elnök előzetesen inkább arra számíthatott, hogy a szocialisták majd vele működnek együtt – Ez nem jött be, viszont Macronnak hosszú távon stratégiai érdeke, hogy a radikalizmusok látszódjanak, mert így építheti újjá a centrumot – vélekedett Soós Eszter Petronella. Ha ugyanis a szélsőbaloldal a parlamentbe jut, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés pedig akár kormányra is, akkor ezek a politikai erők jobban ki lesznek téve a közfigyelemnek, és erodálódhat a népszerűségük, legalábbis Macron számíthat a szakértő szerint erre, és arra, hogy ez lehetőséget ad neki az általa képviselt politikai közép megerősítésére.
Ez már csak azért is így lehet, mert a költségvetés helyzete a közeljövőben megszorításokra kényszerítheti a francia politikai vezetést, így kedvező lehet Macron számára, ha a népszerűtlen intézkedésekért egy másik politikai táborhoz tartozó kormány hozná meg, és az elnökválasztáskor már egy gyengébb Nemzeti Tömörüléssel kelljen szembenézni – bár nem bizonyos, hogy ez így is lesz. Ahogy az is bizonytalan Soós Eszter Petronella szerint, hogy tartósan visszaépíthető-e a centrum. Ilyesmire volt már példa a francia közelmúlt politikatörténetében: 1993-ban nagy vereséget szenvedett a baloldal, amit 1997-ben nagy visszatérés követett, szerinte Macron is hasonló forgatókönyvben reménykedhet.
