A Kárpát-medence időjárását az átlagnál nagyobb mértékben befolyásolja a klímaváltozás, ezért fontos, hogy időben felkészüljünk ezekre – ez volt a legfontosabb tanulsága annak a kommunikációs workshopnak, melyet a HungaroMet szervezett klímakérdésekkel foglalkozó újságírók számára. Bár az is elhangzott, hogy nem könnyű hosszú távú prognózisokat készíteni a klímáról az időjárási rendszer bonyolultsága miatt, és amiatt sem, mert nem tudhatjuk, hogy az emberiség milyen lépéseket fog tenni a felmelegedést kiváltó okok mérséklése érdekében, de a tendenciák már felrajzolhatók.
A jelenlegi konszenzus szerint a Kárpát-medence átlaghőmérséklete 2050-ig 1-1,5 Celsius-fokkal emelkedhet, a század végére pedig 1,5-4 Celsius-fokkal. Ez nem jelenti persze azt, hogy a jövőben minden év melegebb lesz az előzőnél. Becsúszhatnak hűvösebb időszakok is. Ám a melegedés trendje egyértelműen kirajzolódik.
A prognózisok szerint az egyik legjelentősebb változás a hőségnapok számában várható. Ezek azok a napok, amikor a hőmérséklet eléri vagy átlépi a 30 Celsius-fokot. Míg 2021 és 2050 között a különösen meleg napok száma 2-8-cal emelkedik, 2071 és 2100 között a növekedés elérheti a 6-21 napot. A nyári napok számában szintén emelkedés várható: azokból a napokból, melyek során a hőmérséklet átlépi a 25 fokot, 2050-ig akár 18-cal is több lehet, míg 2071 és 2100 között az emelkedés 14-36 nap között várható.
De nem csak a nyaraink, a teleink is melegebbek lesznek. A meteorológusok megkülönböztetik a fagyos napokat, melyeken a minimum hőmérséklet fagypont alatt van, és a zord napokat, amikor -10 fok alá is benéz a hőmérő higanyszála. 2100-ig az előbbiekből 14-58-cal, az utóbbiakból 1-15 nappal lehet kevesebb.
A meteorológusok igyekeztek eloszlatni azt a rendre előkerülő tévhitet is, hogy az éghajlati zónák eltolódása miatt Magyarország lényegében mediterrán térséggé válik. Mint megjegyezték: hazánkban a csapadékminimum a téli hónapokra esik, míg a maximum a nyáriakra. A mediterrán térségben azonban épp az ellenkezője a jellemző, ott a nyarak szárazak, a telek csapadékosak. Márpedig ez a körülmény alapjaiban határozza meg a térségek klímájának karakterét.
A klímaváltozásra leginkább akkor esik fókusz a hétköznapokban, amikor aszályosra fordul az idő. A 2022-es kivételesen száraz esztendő után például felélénkülni látszottak a klímaválság megelőzésére tett lépések, ám a 2023-as, kevesebb problémát tartogató év kissé lecsillapította a kedélyeket. A HungaroMet szakemberei azt hangsúlyozták, hogy Magyarország éghajlatához hozzátartoznak az aszályok, ám a nyarak melegedése a száraz időszakok gyakoribbá válását hozhatja magával.
