Három miniszter vizsgálja, mivel járna a Nemzetközi Büntetőbíróság elhagyása

Három miniszter vizsgálja, mivel járna a Nemzetközi Büntetőbíróság elhagyása

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság épülete 2024. június 26-án. (Fotó: MTI/AP/Peter Dejong)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Két nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Karim A. A. Khan benyújtotta többek között az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu letartóztatási kérelmét, Orbán Viktor három minisztert bízott meg azzal, hogy vizsgáljak meg, mi történne, ha Magyarország kilépne az ICC-ből – írta a 24.hu. A lap értesülései szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a május 22-ei kormányülésen kapták meg a feladatot, különös tekintettel az uniós következményekre.

Az ICC főügyésze öt kérelmet nyújtott be, elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, valamint Joáv Galant védelmi miniszterre, ahogyan a palesztin Hamász három vezetőjére is körözést adna ki, amiért a főügyész szerint büntetőjogi felelősséggel tartoznak a 2023. október 7. (a Hamász Izrael elleni támadása) óta elkövetetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. Netanjahu esetében Orbán Viktor az elfogatóparancsot még májusban „abszurdnak és szégyenteljesnek” nevezte, annak ellenére, hogy a többi Izraellel szövetséges európai vezető elfogadta és támogatta azt.

A Netanjahuval szembeni háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt javasolt elfogatóparancsról még nem döntött az ICC, ez akár hónapokig is elhúzódhat. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben adtak ki hasonló elfogatóparancsot az Ukrajna területén elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel, népirtással összefüggésben. Az elfogatóparancs minden ICC-tagállamot kötelez, így Magyarországot is, hazánk azonban nagy bajban lenne, ha ide jönne Putyin, hiszen akkor elvileg – az elfogatóparancs értelmében – le kellene őt tartóztatni. Csakhogy Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot, vagyis a letartóztatást nem tudnák végrehajtani.