Regionális újságokban megjelentetett levéllel próbálja Emmanuel Macron győzködni a választókat, nem kevés ígéretet megfogalmazva, néhány nappal az előrehozott parlamenti választás előtt. Közben a szélsőjobb nemcsak kormányra készül, hanem előrehozott elnökválasztást is sürget.
Alaposan meglepte még a saját szövetségeseit is, a nemzetközi partnereket pedig mélységesen elbizonytalanította Macron francia elnök, amikor az európai választások eredményeinek ismeretében azonnal kiírta az előrehozott nemzetgyűlési választásokat. Az első fordulót június 30-án, a másodikat pedig rá következő két hét múlva tartják. Az EP-választásokon a Marine Le Pen irányította Nemzeti Tömörülés 31 százalékot ért el, több mint kétszer annyit, mint Macron Reneszánsz pártja által vezetett koalíció.
„Igen, a kormányzás módjának alaposan meg kell változnia” – írta regionális újságokban közölt levelében a választóknak az elnök. Kijelentette, hogy függetlenül attól, mi lesz a választás eredménye, 2027 májusáig tartó hivatali idejét ki fogja tölteni. „Megbízhat bennem, hogy 2027 májusáig az ön elnökeként, minden pillanatban köztársaságunk, értékeink védelmezőjeként a pluralizmus tiszteletben tartása mellett az Önök és a nemzet szolgálatában állok” – fogalmazott Macron a levélben. Jelezte, tisztában van azzal, hogy a választások kiírása sokakban ellenérzést váltott ki, de szerinte a dolgok nem maradhatnak változatlanul, különös tekintettel a közigazgatásban és a szélsőségekkel szembeni fellépésben.
Az ellentábor azonban éppen azt akarja elérni, hogy az ország stabilitása érdekében Marcon a vereség beismerésével együtt távozzon a hivatalából. Mivel Marine Le Pen elnöki ambíciókat dédelget, a Nemzeti Tömörülés mást jelöl miniszterelnöknek, mégpedig a párt új üstökösét, a 28 éves Jordan Bardellát. A fiatal politikus kijelentette, hogy pártja készen áll a kormányzásra, programjuk középpontjában a bevándorlás megfékezése és a megélhetési válság megoldása szerepel. Többek között egyszerűbb szabályokat javasolnak a bűncselekményt elkövetett külföldiek kitoloncolására, megszigorítják a határvédelmet és megnehezítik a francia földön született külföldiek állampolgársághoz jutását. „Harminc éve nem hallgatták meg a franciákat ebben a témában”– mondta. Bardella egy interjúban, hozzátéve, hogy pártja az infláció visszaszorítását célzó „reális” intézkedésekre összpontosít, elsősorban az energiaadók csökkentésével.
Nagy vitát vált ki már most az, hogy az iskolákban betiltanák a mobiltelefonokat, kísérleti jelleggel bevezetnék az iskolai egyenruhát. Az Ukrajna-politikát illetően Bardella ellenzi a francia csapatok Ukrajnába küldését, de támogatja a logisztikai és anyagi támogatás további biztosítását. Azt is kijelentette, rendkívül éberek lesznek Moszkva francia belügyekbe történő beavatkozási kísérleteivel szemben.
A France Bleu kicsivel több mint egy héttel a választás első fordulója előtt közzétett közvélemény-kutatása szerint a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és szövetségese, A Köztársaságiak-Ciotti (LR-Ciotti) vezetnek, 35,5 százalékkal, a baloldali-szocialista Új Népi Front közvetlenül mögöttük áll, 29,5 százalékkal, messze megelőzve Macron elnök táborát, az Együttet, amely a voksok kevesebb mint húsz százalékában reménykedhet. A BFMTV és a La Tribune du Dimanche által közzétett közvélemény-kutatás azt jósolja, hogy a szavazók 36 százaléka támogatja a Nemzeti Tömörülést, akik az LR-Ciottival együtt várhatóan 250-280 helyet kapnak az Országgyűlésben. A francia parlament alsóházának abszolút többségéhez 289 mandátumra van szükség. Franciaországban a törvényhozási választásokat megnyerő politikai párt vezetőjének megvan az előjoga ahhoz, hogy kormányfő legyen. A miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi ki és a parlament hagyja jóvá.
A második fordulóba csak azok a pártok juthatnak be, amelyek a szavazatok legalább 12,5 százalékát elérik.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/26. számában jelent meg június 28-án.
