Néhány napja tart a szamóca főszezonja, utánajártunk, milyen termés várható, milyen áron lehet magyar szamócát vásárolni, az import termékek közül mit érdemes választani, de arra is választ kerestünk: a klímaváltozás miként befolyásolja a hazai gyümölcstermesztés jövőjét.
Mindenekelőtt azonban érdemes a gyümölcs nevéről értekezni: a köznyelvben „epernek” nevezett gyümölcs valójában a szamóca (földieper). Az eper (ami egyébként fán terem) és a szamóca rendszertanilag is eltérő egységbe tartozik: az eper a Morus nemzetségbe, az eperfafélék családjába (termésének színe fehér vagy fekete), a szamóca pedig a Fragaria nemzetségbe, a rózsafélék családjába tartozik. Az idei szezon különlegessége, hogy a kifejezetten meleg márciusi időjárás miatt csaknem két héttel korábban kezdődött a szokásosnál. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az üvegházakból és a fűtött fóliából származó szamóca már március végén megjelent a piacokon, pedig ez általában csak április elején szokott megtörténni. Április legvégén már a szabadföldi szamóca is megjelent a piacokon, így május 6-8. körül elindult a gyümölcs főszezonja.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tájékoztatása szerint az április 19-21. közötti fagyok országos szinten nem okoztak súlyos terméskiesést, de lokálisan előfordultak fagykárok a szabadföldi állományoknál. Ez az április közepén jött tíznapos lehűlés kissé visszavetette az állományok fejlődését, de még így is egy héttel a szokásos menetrend előtt járunk. „Egyelőre az időjárás megfelelő, nincs sem túl hideg, sem túl meleg, az érés közepes ütemben zajlik, a szedés folyamatosan halad, különösebb minőségi gondok nincsenek. A napos és a mérsékelten meleg időnek köszönhetően a magyar szamóca íze kiváló” – tudtuk meg Kocsis Márton szakmai referenstől.
Fotó: FruitVeb
A szervezettől kapott információk szerint idén az előzetes várakozások szerint kiegyensúlyozott, legalább közepes termés várható, ami körülbelül 7-7,5 ezer tonnás mennyiséget jelent. A hazai termés mellett komoly mennyiségű import áru is érkezik szamócából. A szokásos menetrend szerint kora tavasszal görög, spanyol és kisebb mennyiségben marokkói árut lehet találni a piacokon. Ezeket váltja le folyamatosan a magyar szamóca, majd a szezon végén szoktak román és lengyel tételek érkezni a dél-európai volumennél jóval kisebb mennyiségben. A hazai termesztésű szamóca nagybani ára április 10-e környékén jellemzően 4000 Ft/kg körül van az első nagyobb mennyiségben megjelenő hazai tételeknél (ez fűtött termesztésű gyümölcsöt jelent), majd április végére ezek ára 2500 Ft környékére mérséklődik. Ilyenkor az import tételek ára még jóval alacsonyabb, és jellemzően ez is dominálja a hazai piacot, mivel még nincs nagy árutömeg magyar szamócából. Május végére szokott eltűnni az import és a belföldi ár közötti különbség. Az idei szezonban annyi a változás, hogy április közepéig két héttel, április végén pedig 7-10 nappal tartottunk előrébb ennél a menetrendnél. „Ennek az évente ismétlődő, szezonon belüli folyamatos árcsökkenésnek az üteme az, ami nagyon nem mindegy: ha hirtelen melegszik fel az idő április környékén, megeshet, hogy a szabadföldi állományok gyorsan beérnek, és rácsúsznak a hidegfóliás szamócára. Ilyenkor rövid időn belül jelenik meg nagy mennyiségű magyar áru a piacon, ami brutálisan le tudja húzni az árakat. Ez történt például 2022-ben annak ellenére is, hogy hűvösen indult a tavasz, és egy darabig reménykedni lehetett benne, hogy ez nem következik be” – mutat rá a szakmai referens.
Összességében az 5000-6000 tonna körüli import szamóca legjelentősebb része az utóbbi években Spanyolországból és Görögországból érkezett, de jelentős behozatalt lehetett megfigyelni Olaszország és Ausztria felől is. Az idei szezonban Romániából, Ukrajnából és Szerbiából is szállítottak árut a magyar piacokra, ami pont most, a szabadföldi szezon kezdetén túlkínálatot okozott.
Május elején a Budapesti Nagybani Piacon a hazai szamóca ára az 1000-1400 Ft/kg körüli tartományban alakul (ez a nagybani ár), ami a kiskereskedelemben átlagosan 1500-2000 Ft/kg közötti árat jelent. „Ez nagyjából egy szintet jelent a 3-4 héttel korábbi import tételek árával. A kereslet kifejezetten magas, már abban az időszakban is élénk volt az érdeklődés, amikor a spanyol és görög import a hazai szamócához viszonyítva fél áron jelen volt a hazai piacokon” – tájékoztatott a FruitVeb munkatársa.
Ami a hazai szabadföldi szamócatermesztést illeti, a belföldi termőterület a 2017-2020 közötti zsugorodást követően az utóbbi három évben egyértelműen növekvő tendenciát mutat, tavaly 656 hektár körül volt. Mint azt a szakmaközi szervezet munkatársától megtudtuk, pontos összesítések az idei évről még nincsenek, de nem valószínű, hogy a terület csökkent volna. A legnagyobb termőterületek továbbra is Baranya, Bács-Kiskun és Pest megyében vannak.
Fotó: FruitVeb
Érdekesség, hogy a termesztésben egy körülbelül 4-5 éves ciklikusság figyelhető meg: egy ilyen cikluson belül a területek először növekedni kezdenek, majd amikor túl sok termelő lesz a piacon, vagy beüt egy-két rosszabb év, a terület csökkenni kezd, aztán a folyamat ismétlődik. Jelenleg egy ilyen 4-5 éves ciklusnak a közepe-vége felé járunk. Mint arra Kocsis Márton felhívta a figyelmet, többek között azért sincs túl sok nagy termelő (körülbelül 1000-1500) Magyarországon, mert már 1 hektár szamóca is brutális munkaerőigényt jelent (évi 3-6 ezer munkaóra között, a termesztés intenzitásától függően), és hazánkban a munkaerő elérhetősége, rendelkezésre állása az agrárium egyik legnagyobb problémája – ez az egyik oka például annak is, hogy a magyar termesztésből eltűnt a málna, az egyik leginkább munkaintenzív növénykultúra.
A magyar szamócaexport volumene nem jelentős, mindössze évi pár tíz tonna. Mint azt a FruitVeb munkatársától megtudtuk, ez főleg azért alakult így, mert fő fajtáink (Clery, Joly, Asia) nem szállításra és hosszú pulton tarthatóságra alkalmasak, hanem abban kiválóak, hogy teljes érésében leszedve, minél hamarabb elfogyasztva a lehető legjobb ízük legyen. A spanyol és görög fajták rendszerint strapabíróbbak, kicsit halványabb színvilágúak, keményebb húsúak, és a pulton tovább eltarthatók.
Ami pedig a klímaváltozás és a hazai szamócatermesztés kapcsolatát illeti: az elmúlt 10 éves időszakot tekintve nagyot nőtt a fólia aránya a teljes területen belül, mivel sokkal biztonságosabb termesztési körülményeket tesz lehetővé. A másik változás, hogy többéves állományokat már nem tartanak a hazai termesztésben – szabadföldön találni még néhol kétéves állományt, de hároméveset már sehol. A szakmaközi szervezettől megtudtuk azt is, hogy az automatizálás terjedése is egyre hangsúlyosabbá vált, ami főleg a fóliasátrak szellőztetését, a telefonról indított vagy napsugárzás (hőmérséklet) szerinti, érzékelők által vezérelt öntözést jelenti. „A fajtahasználatban nincs jelentős változás: még mindig a Clery, a Joly és az Asia a legtöbbet termesztett fajtáink. Ennek oka, hogy ezek nagy finom, ízes fajták, tehát nem azzal a koncepcióval nemesítették ki őket, hogy ne sérüljenek szállítás közben. Minden olyan – főleg Nyugat-Európából származó – újítás, ami nem az ízre koncentrált, elég látványosan megbukott az előző években a magyar piacokon, pláne, hogy Nyugat-Európában eleve a kicsit világosabb színű gyümölcsöket kedvelik” – foglalta össze Kocsis Márton.
