A sikerért mindent lehet?

Két hónappal a párizsi nyári olimpia rajtja előtt súlyos visszaélés árnyékolta be a felkészülési időszakot. Kozák Danuta hatszoros olimpiai bajnok kajakozó Facebook-oldalán vádolta meg (verbális) molesztálással edzőjét, az ugyancsak olimpiai bajnok Csipes Ferencet. Kozák május 23-ai közleménye visszatérő abúzusra utalt, és a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB), a sportági szövetséget, illetve a Sportért Felelős Államtitkárságot is felelőssé tette az ügyben, rendszerszintű problémákra világítva rá ezzel. Csipest azonnal felfüggesztették, ám néhány nappal később már folytatták tovább a közös munkát. A vihar látszólag elült, de hiába került felszínre újabb zaklatási ügy, a hazai élsport működésének átfogó vizsgálata továbbra is várat magára. Mintha az eredménykényszer felülírná a transzparenciát, ami az utánpótlásképzés szempontjából is riasztó, hiszen jelenleg csak remélhetjük, hogy az erőszak valójában nem természetes része a sportoló gyermekek mindennapjainak.

Nincs elitsport „vér, veríték és könnyek nélkül”, mondta Szabó Bence olimpiai bajnok vívó, a MOB korábbi sportigazgatója egy 2012-es kerekasztal-beszélgetésen, majd rögtön hozzátette, a visszaéléseket a sportvezetés elutasítja. A tizenkét évvel ezelőtti esemény apropóját az UNICEF nemzetközi jelentése adta: az ENSZ Gyermekalapjának felmérése szerint a 18 éven aluli sportolók rendszeresen szenvednek el lelki vagy fizikai bántalmazást, a csapattársak közötti hecceléstől a megalázó beavatási szertartásokon át a szexuális zaklatásig. A magyarországi helyzetet 2014-ben mérte fel a szervezet: a sportban (egykor) részt vevő, 18 és 63 év közötti felnőtteket kérdeztek gyermekkori élményeikről, a válaszok pedig megdöbbentő eredményt hoztak. Az esetek 73 százalékában fordult elő érzelmi bántalmazás, 39 százalékában fizikai erőszak és 31 százalékában szexuális zaklatás. Hiába lett áldozata azonban – a jelentés alapján – majdnem minden harmadik gyermek szexuális erőszaknak, a sportélet ilyetén fertőzöttségét a mai napig társadalmi tabu övezi.

• Hogy lehet összeegyeztetni a teljesítménykényszert a gyermekek egészséges fejlődésével?
• Mit mond a szakpszichológus a magyarországi helyzetről?
• Kinek és miben kellene változtatnia?