Várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben, miután megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai – számolt be az Átlátszó. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László Duna Aszfaltja adta, így elvileg ők végezhetik el az útépítést is magába foglaló munkálatokat.
A Mohácsi Duna-híd, a csatlakozó 51-es számú másodrendű főút és az M6-os autópálya közötti úthálózat kivitelezési feladataira tavaly ősszel írt ki közbeszerzési eljárást az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést most tették közzé. Ez alapján a STRABAG Építő Kft. nettó 309 962 062 755 forintért, míg a SWIETELSKY Magyarország Kft. nettó 316 028 476 998 forintért vállalta volna a munkát. A legolcsóbb ajánlatot a Duna Aszfalt adta, ami nettó 294 961 013 549 forintot jelent. A Világgazdaság már tavaly decemberben megírta, hogy a beruházás ára meghaladhatja a 300 milliárd forintot. A lap akkor rámutatott: a kőröshegyi völgyhíd 51,175 milliárd forintból épült meg, a hozzá kapcsolódó 14,2 kilométer hosszú autópálya-szakasz pedig 76 milliárd forintból. Igaz, ezeket még 2007-ben adták át.
A portál emlékeztet, hogy a mohácsi Duna-hídra sem szántak ennyi pénzt eredetileg. Az évtizedek óta ígérgetett híd minden választási kampány témája volt, de eddig valamiért nem készült el. Az építkezés költségét 2010-ben 26,5 milliárd forintra becsülték, majd miután a kormány 2017-ben határozatban rendelte el a mohácsi Duna-híd engedélyezési-, illetve kiviteli terveinek elkészítését, Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy „lesz híd, a pénz megvan rá, csak tervek nincsenek”. Azóta lettek tervek is, amelyek ráadásul nemcsak a hidat, hanem az úthálózatot is magukba foglalják. Érdekesség, hogy a közbeszerzésre csak az a cég adhatott ajánlatot, amelynek az árbevétele az elmúlt 3 év összességében elérte a 110 milliárd forintot. Ez a teljes értékhez képest nem tűnik soknak, de nagy valószínűséggel ezzel az egy feltétellel önmagában erre a három „gigacégre” korlátozta a versenyt a kiíró. Az állami szervezeteknek egyébként bevett módszere a versenykorlátozásra, hogy több tendert összevonnak annak érdekében, hogy csak a legnagyobbak indulhassanak el rajtuk – mutatott rá az Átlátszó szakértője.
