Telefonon egyeztetett egymással az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és a magyar külügyminiszter: a téma az ukrán kormány azon döntése volt, hogy felfüggesztik a területükön áthaladó Barátság kőolajvezetékben az orosz Lukoil számára eddig biztosított szállítási lehetőséget. Az ügy miatt a magyar kormány felháborodását fejezte ki, élesen bírálták az ukrán kormányt, sőt, az Európai Bizottságot is, mondván, elképzelhető, hogy éppen Brüsszel vette rá erre a lépésre az ukránokat.
A Magyar Hang brüsszeli tudósítóját arról tájékoztatta az Európai Bizottság szóvivője, hogy a Dombrovskis-Szijjártó egyeztetés célja az volt, hogy a bizottság további részleteket tudjon meg Magyarország energiaellátásáról. A brüsszeli testület eddigi adatai szerint ugyanis sem Magyarország, sem a szintén a Barátság kőolajvezetéket használó Szlovákia esetében nem merült fel semmilyen adat, hogy ennek a két országnak az energiabiztonságát veszély fenyegetné. Az ukrán döntés csak a Lukoil tulajdonában lévő szállítmányokat érinti, attól függetlenül más energetikai cégek használhatják a Barátságot, s ezeket Ukrajna nem is szankcionálja.
A beszélgetés során „Magyarország konkrétan kötelezettséget vállalt arra, hogy dokumentációt és további részletes magyarázatot ad a kőolaj-szállítási szerződésekről” – tudtuk meg. A biztos és a miniszter ezen kívül megállapodtak abban, hogy „továbbra is minden szinten együttműködnek a megfelelő megoldás megtalálása érdekében. Az ügyvezető alelnök ugyanakkor kiemelte, hogy fontos az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése” – tette hozzá forrásunk.
Utóbbit az Európai Bizottság folyamatosan hangsúlyozza, összhangban a tagállamok korábbi döntéseivel, amelyeket legfelsőbb szinten – vagyis Orbán Viktor jóváhagyásával – is megerősítettek. Ehhez képest azonban Magyarországon éppen az ellenkező folyamat zajlik, az orosz energiakitettség a háború kitörése óta 60 százalékról 80 százalék fölé nőtt. Az Európai Bizottság felajánlotta közvetítői szerepét más energiaforrások és szállítók felkutatása érdekében, és elsősorban az Adria kőolajvezetéket ajánlják a magyar kormány figyelmébe, ezt azonban a magyar kormány drágának tartja és alacsony kapacitásúnak. Illetékesek arra is felhívják a magyar fél figyelmét, hogy az uniós helyreállítási alapokban van olyan forrás, amelyet a technikai feltételek megvalósítására lehet felhasználni, más kérdés, hogy a meg nem oldott korrupciós problémák miatt a magyar kormány továbbra is el van zárva ezekről a pénzektől.
Brüsszelben teljesen alaptalannak tartják azt, hogy az uniós szervek ne tettek volna meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy Magyarország ezt a problémát meg tudja oldani, de ennek a lehetősége „Magyarország kezében van”. Úgy tudjuk, annak a feltételezésnek semmi alapja, amire Magyarország hivatkozik: nevezetesen ezzel a lépéssel Ukrajna megsérti az EU-val kötött társulási megállapodást, amelyet emiatt az EU fel is mondhatnak. Mivel a szankció csak egy szállító termékére vonatkozik, más cégektől nyugodtan vásárolhat a magyar és a szlovák kormány, ezért is állítja azt visszatérően az Európai Bizottság, hogy nincs veszélyben egyetlen tagállam energiabiztonsága sem.
A telefonbeszélgetésről Szijjártó Péter is posztolt a közösségi oldalán. – A beszélgetés során világossá vált, hogy nem egyféleképpen ítéljük meg az ukrán döntés természetét és annak következményeit – írta a miniszter. Hozzátette, hogy „a magyar kormány álláspontja világos: az Európai Bizottságnak nem szabadna hagynia, hogy egy tagjelölt ország packázzon két tagországgal és veszélyeztesse azok energiaellátásának biztonságát”. Egyebekben Szijjártó csak a korábbi állításait ismételte, új szempontot vagy érvet nem hozott fel.
Az egyeztetések jövő héten folytatónak, Magyarország azt vállalta, hogy adatokkal támasztja alá energiaszerzési problémáit, az Európai Bizottság pedig közvetítőként lép majd fel a kormány és más beszállítók között.
