Nem nagyon lehet most – pártállástól függetlenül – olyan európai parlamenti képviselőt találni, aki ne mondaná magát az átláthatóság és a korrupcióellenes küzdelem élharcosának. A Katargate-botrány komoly árnyékot vet az uniós törvényhozásra, éppen akkor, amikor lassan kezdődik a 2024-es európai választási kampány. Az EP elnöke bejelentette „tisztasági csomagját”.
Párhuzamosan folynak belső vizsgálatok és a rendőrségi nyomozás abban az ügyben, amelyben – eddigi ismereteink szerint – jelenlegi és volt EP-képviselőket, parlamenti munkatársakat, civil szervezeteket vesztegetett meg Katar annak érdekében, hogy javítsa nemzetközi megítélését.
Ugyanakkor már arról is lehet hallani, hogy Marokkó is folytatott ilyen befolyásolási tevékenységeket. Az érintetteknél több millió euró készpénzt találtak, de bankszámlákat is fagyasztottak be. Egyelőre négyen ülnek vizsgálati fogságban, közöttük az EP volt szociáldemokrata alelnöke, a görög Eva Kaili. Valószínűnek tűnik azonban, hogy újabb részletek és újabb nevek kerülnek majd nyilvánosságra.
A Katargate-tel párhuzamosan érett be egy másik vizsgálat, amelyet az Európai Ügyészség folytat és két képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérik, akik asszisztenseik juttatásainak elszámolásával éltek vissza a gyanú szerint. Az egyik képviselő itt is Eva Kaili, a másik pedig a szintén szociáldemokrata, belga Maria Arena. Utóbbiról nem mellesleg kiderült, hogy katari útját és luxusszállását a katari állam fizette, de a képviselő szerint erről az asszisztensét kell megkérdezni…
A közelmúltban nyilvánosságra került, az európai választások és közvéleménykutatások alapján készített becslés szerint a szociáldemokratáknak nagyon sok veszítenivalójuk van. Ugyanis európai szinten jól tartják magukat, és kicsit közelebb kerültek a még mindig legnépszerűbb, de sok támogatót elveszített Európai Néppárthoz. A Néppárt nem is tétlenkedik, keményen támadják a vesztegetési ügy miatt baloldali riválisukat. A jövő évi választási előrejelzésből az is kiderül, hogy a jobboldali-szélsőjobboldali-populista fordulat megint el fog maradni. Tulajdonképpen az erőviszonyok minimálisan változtak, a jelenleg az EP-t irányító négypárti nagykoalíció kényelmes többségbe fog kerülni 2024-ben, hacsak valami földindulás-szerű nem történik. A korrupciós botrány – a folytatástól függően – ilyen lehet, de ennek választókra gyakorolt hatásait egyelőre nem ismerjük.
Mindenesetre a pártok előre menekülnek: egymás után jelentik be javaslataikat, amelyek révén tisztább és átláthatóbbá válhatnának a képviselői tevékenységek. A kezdeményezések élére Roberta Metsola, az EP néppárti elnöke állt, aki egy 14 pontos csomagot jelentett be csütörtökön a parlament legmagasabb szintű szervének, az Elnökök Értekezletének. A tanácskozás zártkörű volt, de a javaslat – természetesen – kiszivárgott és lapunkhoz is eljutott. A dokumentumnak „Első lépések” címet adta Metsola és úgy tudjuk, hogy valamennyi parlamenti párt támogatja, de nyilván lesznek róla viták.
Többek között azt szeretné szabályozni az elnök, hogy a volt EP-képviselők hivatalukból történt távozásuk után két évig ne lobbizhassanak a parlamentben. Jelenleg ugyanis bevett gyakorlat, hogy a volt képviselők civil szervezeteknél, hivatalos lobbistaként használják fel a megszerzett ismereteiket és összeköttetéseiket.
Azt is megtiltaná Roberta Metsola, hogy a volt képviselők állandó parlamenti belépőt kapjanak, ehelyett minden nap egy akkreditációs pultnál kellene jelentkezniük, ha be akarnak lépni bármelyik parlamenti épületbe. A 14 javaslat egyike, hogy mindenkinek, aki belép az EP-be, nyilatkozna kell, hogy kivel találkozik és milyen célból. A szigorú szabályok vonatkoznának a parlamenti tisztviselőkre, asszisztensekre is, nekik is számot kell adniuk arról, hogy kikkel és milyen ügyben találkoznak ebbéli minőségükben – még akkor is, ha ez a parlamenten kívül történik.
Ez jelentős változás lenne – jelenleg csak a témák előadóinak és a bizottsági elnököknek kell ilyen tájékoztatást tenniük. Szigorítani akarja az elnök a képviselők pénzügyi nyilatkozatait is. Változás várható abban, hogy a jövőben az EU-n kívüli országok képviselőinek szintén szerepelniük kell az átláthatósági nyilvántartásban ahhoz, hogy lobbizhassanak. Ez jelenleg csak az uniós szereplőkre vonatkozik – például katari vagy marokkói érdekérvényesítőkre nem.
Ezek a módosítások rövid időn belül konkrét jogszabályok, szabályzatok formáját ölthetik. Ugyanakkor sokan hiányolják belőle a bejelentők védelmére vonatkozó előírásokat. Roberta Metsola egy interjúban ígéretet tett arra, hogy aki bármilyen visszaélést feltár, az minden szükséges védelmet meg fog kapni.
Ami biztos: jövő héten már szavazni fog a parlament arról, hogy az Európai Ügyészség vezetője ezentúl közvetlenül is kikérheti egy EP-képviselő mentelmi jogát, amivel egyszerűbbé válik ez az eljárás. És az is biztos, hogy szintén jövő héten megválasztják Eva Kaili utódát az alelnöki pozícióban, a 14 alelnök egyikeként. Erre a legnagyobb esélye jelenleg Marc Angel luxemburgi szociáldemokrata képviselőnek van, akinek azonban már több kihívója is ismertté vált. Egyikük Gwendoline Delbos-Corfield, a Magyarországot gyakran és keményen bíráló francia zöldpárti képviselő.
