Egy szociáldemokrata kancellártól és egy Zöldekkel közös kormánykoalíciótól biztosan ridegebb hangvételre számíthat egy Fidesz-kormány az eddigieknél – erről is beszélt a német választások másnapján a Magyar Hangnak Prőhle Gergely. A volt berlini nagykövet szerint ugyanis most az a valószínűbb fogatókönyv, hogy szociáldemokrata kancellárja lesz Németországnak a következő ciklusban.
– Németországban hagyományosan van egyfajta ciklikussága a kormánykoalícióknak, ennek fényében 16 év után megérett az idő a változásra. A változásnak ezúttal mégis más volt az oka: sokkal inkább az, hogy a nagy pártok teljesen elveszítették a fő jellemvonásaikat. Az évtizedes nagykoalíciós együttműködés, amelyet Angela Merkel kancellár pragmatikus attitűdje határozott meg, kevésbé a politikai programokra, sokkal inkább a politikusok személyiségének fontosságára helyezte a hangsúlyt. A változás iránti igény és a kancellárjelöltek személyisége voltak azok a szempontok, amelyek eldöntötték a német választás kimenetelét – mondta a Magyar Hangnak Prőhle Gergely, volt berlini nagykövet.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) versengéséből 1,6 százalékos előnnyel, de a szociáldemokraták kerültek ki nyertesként. Hónapok óta olyan közvélemény-kutatások láttak napvilágot, amely szerint kétszer annyian tartják alkalmasnak a kancellári posztra a szociáldemokrata Olaf Scholzot, mind a kereszténydemokrata Armin Laschetet. Prőhle Gergely szerint felmerül a kérdés, hogy miért van ez így, amikor Laschet évek óta sikeresen kormányoz Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. A volt berlini nagykövet szerint nem lehet itt nem megjegyezni, hogy a sajtó inkább balosnak mondható, még úgy is, ha a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock tündöklését és bukását is beleszámítjuk. Utóbbihoz hozzájárult egy plágiumügy is, amellyel a sajtó jelentős mértékben foglalkozott.
Azt ugyanakkor Prőhle Gergely hozzátette: miközben a CDU népszerűsége a nyár folyamán zuhanni kezdett, és Laschet árvízi gyász közepette tanúsított magatartása – a híressé vált mosolygós jelenet – újabbat taszított rajta, az SPD tudatosan építkezett, nagyon korán megnevezve csúcsjelöltjét, a jelenlegi szövetségi pénzügyminiszter Olaf Scholzot.
– Ezen a választáson nem a karizmatikus politikusok versenyéről volt szó – mondta, hozzátéve, hogy ilyen értelemben ezen a választáson egy Merkel-utódot kerestek, egy válságmenedzsert, aki megnyugtatja a kedélyeket. Ezt Scholz volt képes a legjobban hozni. Merkel egy kicsit sem volt pártpolitikus, az, hogy a CDU katasztrofális állapotban van, ennek is a következménye. A párt elvesztette a karakteres arcát, eltűnt a világos értékválasztás a polgári konzervatív oldalról, és a katolikus konzervatív Armin Laschet sem volt képes ezt úgy képviselni, hogy az a pártja számára is értékválasztást jelentsen – tette hozzá Prőhle Gergely.
Berlin, 2021. szeptember 26. Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje (k) beszédet mond a CDU berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án. A színpadon Angela Merkel távozó német kancellár (j). MTI/EPA/Getty pool/Sean Gallup
Fotó: Sean Gallup
Prőhle Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a választási kampányban a társadalmi integráció és migrációs kérdés alig merült fel. Ennek szerinte két oka lehet: az egyik, hogy a tragikus terrorcselekmények dacára sikerült valamilyen módon mégiscsak kezelni a kérdést, a másik hogy a politikai korrektség okán szándékosan kerülték ezt a témát. Az emberek pedig amúgy sem nagyon rezonáltak rá. – Ahol mégis rezonálnak rá, leginkább az egykori NDK területén, ott ez a reakció egybeesik az általános társadalmi elégedetlenséggel, és egy modernizációs hiánnyal – vélekedett.
A volt nagykövet szerint hamis illúzió, hogy a veszteség után valamilyen konzervatív fordulat áll be a CDU háza táján. – Nincsenek meg a társadalomban azok az erők, amelyeknek ez lenne a vágya. Olyan modernizált jóléti társadalom jött létre Németország nyugati részén, de a fejlettebb keleti vidékein is, ahol a klasszikus kereszténydemokrata hívószavak már nem igazán hatnak.
Nem kellettek a radikálisok
A német szavazók a koronavírus-járvány okozta válság ellenére sem fordultak a radikális pártok felé: mind a jobboldali radikális AfD, mind a baloldali radikális Linke (Baloldal) veszített a támogatottságából. Sőt, utóbbinak a választás estéjén a parlamentbe jutása is kérdésesnek tűnt, és bár végül ott lesznek a Bundestagban, a szociáldemokratákkal és a zöldekkel közös koalíció lehetetlenné vált, hiszen a három pártnak nem lenne meg az ötven százalékos többsége.
Prőhle Gergely szerint két oka van a Linke rossz szereplésének: Kelet-Németországban a protest-szavazók átmentek az AfD-hez, a hagyományos baloldali, vagy kimondottan posztkommunista értékvilággal bíró szavazók pedig inkább az SPD-t támogatták. Itt megjegyezte, hogy nagyon ügyesen csinálta az SPD kancellárjelöltje, hogy nem határolódott el a Linkétől, ezzel azt sugallta a választóknak, hogy akár a párt támogatói is szavazhatnak rá, és ez így is történt.
Azzal, hogy a baloldali radikális Linke kiesett a lehetséges koalíciós partnerek sorából, Prőhle Gergely megfogalmazásában „a horrorszcenárió lekerült a napirendről”, vagyis a koalíciós tárgyalásokon már senki nem revolverezhet ezzel.
– Mivel a jobboldali radikálisnak mondott AfD politikai karanténban van továbbra is, a két nagy párt valamelyike ilyen módon csak az FDP-vel és a Zöldekkel léphet közös koalícióra a parlamenti többség érdekében – összegezte a kilátásokat Prőhle Gergely, aki szerint arra legfeljebb matematikai értelemben van lehetőség, hogy a CDU és az SPD az eddigi nagykoalícióban folytassák tovább a kormányzást. A királycsináló így az FDP és a Zöldek közötti megegyezés lehet: Prőhle szerint gyakorlatilag most a két párt dönti el, hogy a megegyezésükhöz az SPD vagy a CDU kancellárjelöltje illik jobban.
– A Zöldeknek az SPD felé van több vegyértéke, az FDP-nek pedig a kereszténydemokraták felé, ráadásul Armin Laschetnek van ilyen tapasztalata, sikeresen kormányoz az FDP-vel közösen Észak-Rajna-Vesztfáliában. De a német politikai elit sajtóérzékenységét ismerve, és figyelemmel arra hogy Scholzot a felmérések szerint mennyivel többen tartották alkalmasnak, nehezen tudom elképzelni azt, hogy valaki venné a bátorságot hogy ezek után azt mondja, a második helyezett CDU vezette kormányt alakít Armin Laschettel a kancellári székben – vélekedett Prőhle Gergely.
Mire számíthat a Fidesz?
Egy szociáldemokrata kancellártól és egy Zöldekkel közös kormánykoalíciótól Prőhle Gergely szerint biztosan ridegebb hangvételre számíthat egy Fidesz-kormány, mint az eddigiekben. – Biztos, hogy a hangnem ideologikusabb lesz, a szociáldemokraták értékválasztása politikai kérdésekben nagyon eltér a magyar kormánypártokétól, a Zöldekről nem is beszélve. Ugyanakkor a német politika gazdaságtudatossága – itt most elsősorban az FDP-re és valamennyire a CDU-ra gondolok – ismert: odafigyelnek, hogy a gazdasági partnereket, ahol domináns a német tőke jelenléte, óvatosabban kezeljék.
Prőhle Gergely nem számít hirtelen radikális változásra a két ország kommunikációjában, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Magyarországon sem lesz túl nagy a kísértés, hogy egyesek a szociáldemokrata vezetésű Németországon köszörüljék a nyelvüket. – Azt gondolom, ennél nagyobb a kapcsolatok tétje – mondta a volt nagykövet, aki Németország vonatkozásában aggasztónak tartja, hogy véleménye szerint „nem látszik az az ív, amely az ország bel-és külpolitikáját meghatározná”.
