Hiába szólította fel Vlagyimir Putyin elnökségének elutasítására az ukrán külügyminisztérium Kijev nemzetközi szövetségeseit, a dolog már Belarusznál sem működött. Anton Bendarzsevszkij Oroszország-szakértőt kérdeztük arról, van-e realitása annak, hogy a nemzetközi közösség ne fogadja el orosz elnöknek a sokadjára is győztesként kihozott szereplőt. Ha megpróbálnák, ez hogyan működne? És mennyire lehetett tisztességtelen a mostani választás?
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója kézzelfogható példát hozott: Belarusz vezetésének bojkottjával néhány éve már megpróbálkozott a nemzetközi közösség. A 2020-as választáson igazolhatóan egy sor csalás történt, melyek miatt a nyugati országok számára egyértelműnek tűnt a helyzet. Különösen, hogy jelentős tüntetéshullám söpört végig az országon, ez pedig még nagyobb legitimációt jelentett Szvetlana Tyihanovszkaja számára. De ettől még nem volt maradása a bebörtönzött férje helyett indult politikusnak, így Vilniusba költözött, ott kapott irodát és támogatást. A balti államok és Lengyelország után az Európai Unió egésze sem fogadta el Alekszandr Lukasenka győzelmét, így a nyugati államok felé Tyihanovszkaja kezdte képviselni Belaruszt. Uniós fórumokon vett részt, európai külügyminiszterekkel találkozott, mintha csak tényleg ő lenne Belarusz aktuális elnöke. A háború előtt erre még több lehetősége volt, de már ott is bőven mutatkoztak jelek arra, hogy a dolog nem fog működni. Ha egy fal venné körül a teljes országot, akkor talán elképzelhető lenne Bendarzsevszkij szerint, máskülönben nem igazán. Amikor aztán kirobbant az orosz-ukrán háború, a nyugati vezetők végképp rákényszerültek, hogy Lukasenkával tárgyaljanak a továbbiakban. Amikor tényleges kapcsolattartásra, nyomásgyakorlásra, vagy ellenkezőleg, puhításra van szükség, akkor nem lehet mást tenni, a feltehetően csalással megválasztott elnökhöz kell fordulni. Jelenleg Belaruszban nagyjából 1500 ember számít politikai fogolynak, a tavalyi évben újságírók pedig összesen nyolcvankilenc évnyi börtönbüntetést kaptak. Amikor értük kell lobbizni, vagy arra kérni Belaruszt, hogy ne vonódjon be jobban a háborúba, akkor lehetetlen ilyesmikről Tyihanovszkajával tárgyalni.
Putyin esetében sokszorosan ez a helyzet. A világ kilenc nukleáris hatalma közül az egyik Oroszország. Az atomfegyvereit látva sem tehetik meg a többiek, hogy ignorálják az orosz vezetőt. Akié a hatalom, azé a képviselet lehetősége is – vonja le a konklúziót Anton Bendarzsevszkij.
Mennyire lehetett a mostani orosz elnökválasztás szabálytalan? Több vagy kevesebb csalásról beszélhetünk, mint korábban? A szakértő elmondása szerint évek óta próbálják különböző matematikai modellekkel megállapítani, mi a helyzet. Most már a mesterséges intelligencia és a big data is segítheti a folyamatot. Be lehet például táplálni a különböző választási bizottságok által lejelentett számokat. Hányan szavaztak a jekatyerinburgi körzetben pénteken délután egyig? Hányan a következő két órában? Az így kinyert adatok választási ciklusok óta egyre szabályosabb képet mutatnak. Márpedig az matematikai lehetetlenség, hogy egy régió száz választási körzetében két óra alatt pontosan ugyanannyi legyen az érkezők aránya. Az emberek mindenhol másként élnek, eltérő tervezés mentén szavaznak, nem szabadna több helyen nagyon hasonló vagy ugyanolyan adatoknak kijönniük. Többek között az okozhat kilengést, ha meghatározott időben egyszerre bedobnak ötezer szavazatot az egyes helyeket. A szakértő elmondása szerint továbbá az is a választások tisztasága ellen hat, hogy három napon keresztül lehet szavazni. A voksok manipulációjára ez elmondása szerint rengeteg lehetőséget ad. Előfordulhat ilyesmi éjszakánként is, de pénteken munkaidő alatt kivezényelhetik például a katonákat, tisztviselőket. Speciális alkalmazásokon keresztül továbbá számon kérnek sokakat, fotózzák le a szavazatukat, ezzel egy újabb csalást követve el.
Anton Bendarzsevszkij elmondása szerint ott van továbbá a másik oldal: teljesen steril lett megint a választási tér. Az olyan embereket, akik minimális kockázatot jelenthetnek a hatalomra nézve, nem is engedik a választások közelébe. Vagy eleve külföldön vannak, mint Hodorkovszkij, vagy már megölték (esetleg halálba kergették) őket. De börtönben is sokan vannak. Belföldön az egyetlen jelölt, aki potenciális kihívó lehetett volna, és még háborúellenes húrokat is megpendít, Borisz Nagyezsdin. Majdnem lehetősége is lett rá, hogy elinduljon, de végül őt is levették a pályáról.
Nagyezsdin politikusként sokáig nem mondhattuk túl ismert szereplőnek, főként az egyik moszkvai külvárosi önkormányzatban volt aktív. Viszont nagy politikai múlttal rendelkezett, több évtizede a pályán mozgott. Ráadásul a meggyilkolt ellenzéki politikus, Borisz Nyemcov egyik közeli szövetségeseként tekintettek rá.
Az orosz hatóságok alapvetően három eszközzel szoktak élni, ha egy jelöltet el akarnak lehetetleníteni. Elsőként is olyan feltételeket szabhatnak, hogy az eleve lehetetlenné tegye az indulást. A második lépcsőfokot jelentette, hogy december végéig le kellett adni a regisztrációt az elnöki induláshoz. Nagyezsdin mindkettőn átment, és valószínűleg tervben is volt, hogy felhasználják az indulását. Ezzel lehetőség lett volna arra, hogy egy mérsékelten háborúellenes politikus indulására lehessen mutogatni, ahogy az egy-két százalékos eredményére is. Lám, ennyire nincs támogatottsága Oroszországban az azonnali, mindenáron való békekötésnek – lehetett volna hirdetni. Amikor viszont Nagyezsdin kampányolni kezdett, váratlanul emberek tízezrei álltak sorba, hogy leadják az aláírásukat. A politikus hirtelen berobbant a köztudatba, az első mérések máris tizenkét százalékra tették. A második legnépszerűbb politikussá vált így, maga mögé utasítva a kommunistákat és a liberális demokratákat. A harmadik alkalmat vették ezért az esetében igénybe: közölték, hogy hibás volt a Nagyezsdin által leadott aláírások listája, ezért a versenyből ki kell őt zárni. A politikus hiába is fellebbezett, az orosz legfelsőbb bíróság is úgy döntött, ki kell zárni őt a március 15-17-ei indulók közül. Nagy meglepetést végül az eredmény ezúttal sem okozhatott: Putyint 88,4 százalékkal választották újra. A kommunista Nyikolaj Haritonov 4,37 százalékot kapott.
Vlagyimir Putyint május 7-én, kedden iktatták be, és egyelőre semmi jele nem látszik annak, hogy ne vihesse végig ezt a ciklusát is a háborúzó, 71 éves orosz elnök.
