Budapest nemrégiben több mint egymilliárd forint uniós pályázatot nyert el, amelyből elvégezhetik a terület természetvédelmi rehabilitációját. Utánanéztünk, mi történik Buda utolsóként megmaradt vizes élőhelyével.
Csécsi László
A gyárban történő dolgokról egyébként sem sokat tudnak a helyi lakosok.
A szárazság a szélesebb közvélemény figyelmét is ráirányította arra, hogy időjárásunk változóban van, és egyáltalán nem jó irányba tart.
Azt gondolhatnánk, hogy azért van szükségünk nagyon sok termőföldre, mert nagyon sokan élünk a bolygón, de ez nem igaz. A termények többségét nem az emberek fogyasztják el, hanem a haszonállatok.
A WWF Magyarország vezetésével a horvát és magyar partnerek közösen valósítottak meg élőhely-helyreállításokat Dráva mentén.
A rég elpusztult épületeink modern másolatainak visszaállítása nem egyenlő a műemlékvédelemmel. Hol találni már olyan kőművest, aki egy barokk falazathoz értő kezekkel tud hozzányúlni? Ferkai András építésszel bérlakásprogramról, historizálásról beszélgettünk.
Lakossági fórumot tartottak az ácsi katódgyár miatt aggódók, akik nem bíznak abban, hogy a kormány betartatja a szabályokat a beruházókkal. Az üzem évi minimum 4 tonna veszélyes anyagot juttat a környezetbe a kéményein keresztül.
Könnyen lehet, hogy az elégedetlenkedő európai gazdák szimpátiájára hajtanak a természetvédelmi rendeletcsomag ellenzői.
A klímaváltozás miatt az árhullámok is kiszámíthatatlanná váltak, ezért is egyre sürgetőbb, hogy megépüljön a római-parti gát, ám annak helyéről évtizedek óta folynak a viták.
Budapest egy másik világ: a vidéken élők nem is álmodhatnak fővárosi bérekről. Megnéztük, bizonyos szakmák képviselői mennyit visznek haza az ország különféle pontjain.
A beregi tájba 500 ezer köbméter vizet juttattak a Tiszából, hogy maradjon belőle a száraz időszakokra is.
Balogh Péter „hagyományérző” gazdálkodó geográfusként hivatkozik magára, és azt vallja, hogy új paradigmára van szükség a természet értelmezésében. Olyanra, ami nem gyarmatosítandó területként tekint rá. Interjú.