Orbán Viktornak olyan köztársasági elnökre volt szüksége, aki a kormány meghosszabbított karjaként dolgozik, neki engedelmeskedik. Ennek azonban ára volt.
Nagy Attila Tibor
Az uniós csúcs tanulsága, hogy Magyarország még mindig túl gyenge ahhoz, hogy az állítólag hanyatló Nyugat fölött tartós győzelmet arasson. Magyarország vezetői álmodozhatnak ugyan középhatalmi, kulcsállami szerepről, de ehhez hiányoznak a gazdasági alapok:.
Meg kell teremteni a párt belső egységét, vonzó ideológiát, víziót kell kidolgozni, jelentősen növelni kell a politikusaik felkészültségét. De érdemes előbb az alapokkal kezdeni.
Ha a Budapestet vezető koalíció tagjai még sokat vesződnek egymással, kiénekelhetik a sajtot a szájukból, amelyet mosolyogva megehet a zöld színárnyalatú narancsbőrbe öltözött ravasz róka.
Nyilvános és személyes benyomásaim alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal frissen kinevezett elnöke nem egy gátlásokkal küzdő széplélek, hanem egy kemény, határozott ember, aki alkalmasnak tűnik az orbáni hatalom elvárásainak teljesítésére.
A téves helyzetértékelés is nehezíti Orbán Viktor legyőzését. Sokszor hallhattuk a „magyar kormányfő nemzetközileg elszigetelődött” típusú kritikákat, ám valójában az Orbán-kormány sosem volt nemzetközileg elszigetelődve.
A köztársasági elnök mostani újévi beszéde során a kamerák gyermekeket is mutattak a háttérben, mintegy alátámasztva a beszélő mondanivalóját. Nováknak azonban feszültséglevezető szerepe is van.
Mikor, ha nem most, a válság közepette kellett volna az ellenzéknek hasznot húzni a kormány nehézségeiből és hibáiból?
A kínai akkumulátorgyártók erőltetett Magyarországra csábítása nemcsak környezeti kockázatokat jelent, hanem a magyar szuverenitás további korlátozását is, hiszen ezeknek a cégeknek a stratégiai döntései tőlünk messze lévő ázsiai központokban születnek meg, és nem nálunk.
A jövő júniusi választások arról is szólnak, hogy az ellenzéki települések lakói engednek-e a NER nyomásának, és úgymond a békesség kedvéért a kormánynak tetsző városvezetésre adják-e inkább a voksukat.
2010-ben még a pálinkafőzés szabadságát hirdette meg Orbán Viktor, ehhez képest mostanra elég magas absztrakciós szintre jutott, hiszen ezúttal a szuverenitásunkat kellene megvédenünk.
Látszanak a válságból való kilábalás jelei, a szokásos választási osztogatás sincs kizárva. Elbizakodottságra még sincs ok.