Egy Fülöp-szigeteki bíróság felfüggesztette a génmódosítással előállított úgynevezett „aranyrizs” termesztési engedélyét. Ugyanakkor a kormány, amely korábban kiadta az engedélyt, várhatóan fellebbezést fog benyújtani a döntés ellen, és bíznak abban, hogy végül mégis folytatódhat az aranyrizs termesztése.
Az aranyrizs nevét onnan kapta, hogy jellegzetesen sárga a színe. A génmódosítás révén megnövelték benne az A-vitamin előanyagai, például a béta-karotin koncentrációját. A dominánsan rizst fogyasztó országokban ugyanis még ma is súlyos fejlődési rendellenességeket, illetve halálos betegségeket okoz az A-vitamin-hiány. A becslések szerint e hiánybetegség következtében évi félmillió gyermek vakul meg, és a felük egy éven belül meghal. Ez a hiányállapot tökéletesen kiküszöbölhető, ha az emberek megfelelő mennyiségű A-vitamint vagy annak előanyagait fogyasztják, amiből a szervezet már szintetizálni tudja az aktív vitamint. Ennek érdekében már a nyolcvanas években megkezdték a megemelt karotinoidtartalmú rizs génmódosítással történő előállítását, de az aranyrizs a génmódosítás minden formáját kérlelhetetlenül elutasító lobbicsoportok egyik kedvenc céltáblája lett.
Bár az aranyrizs már régóta rendelkezésre állna, a GMO-ellenes csoportok, legfőképpen a Greenpeace szerte a világon sikeresen hátráltatta a termény engedélyezését. „A Greenpeace által gerjesztett gyanakvás rendkívül hatásosnak bizonyult” – nyilatkozta a New Scientistnek Adrian Dubock, az Aranyrizs Humanitárius Tanács képviselője. Ez a szervezet próbálja megértetni az érintett harmadik világbeli kormányokkal, hogy ezzel az egyszerű terménnyel gyerekek tízezreit menthetnék meg. Összeesküvés-hívők figyelmébe: az Aranyrizs Humanitárius Tanácsot a Bill és Melinda Gates Alapítvány, a Világbank, a Syngenta mezőgazdasági biotechnológiai cég, a Rockefeller Alapítvány, az amerikai kormány segélyszervezete (USAID) és egy csomó másik „gyanús” szervezet támogatja.
A Fülöp-szigetek a világon elsőként engedélyezte az aranyrizs termesztését 2021-ben, viszont a génmódosított élelmiszereket hagyományosan elfogadó országokban, például Kanadában, az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában is megkapta a forgalomba hozatali engedélyt. 2021-ben egy véleménycikk jelent meg az amerikai tudományos akadémia tudományos folyóiratában, a PNAS-ben, amelyben a tudós szerzők arra szólították fel a szabályozó hatóságokat, hogy „engedjék, hogy az aranyrizs életeket mentsen”, és azt írták, hogy a GMO-ellenes lobbicsoportok „hamis vádaskodásai” miatt évi 266 ezer ember (főként csecsemők) halnak meg az A-vitamin-hiány miatt.
Az elmúlt három évben tehát termeszthették az aranyrizst a Fülöp-szigeteken, és azzal például súlyosan alultáplált gyerekeket tápláltak. A felmérések szerint minden hatodik filippinó gyermek vészesen A-vitamin-hiányos. A Greenpeace délkelet-ázsiai ága és más környezetvédő csoportok azonban megtámadták a termesztési engedélyt a bírtóságon, így mostantól (talán csak egy ideig) a gyerekek nem kaphatják tovább az A-vitaminnal dúsított rizst. A Greenpeace délkelet-ázsiai kampányának munkatársa, Wilhelmina Pelegrina a bírósági döntést üdvözlendő kijelentette, hogy „a döntés monumentális győzelem a filippinó farmerek és a filippinó emberek számára, akik évtizedek óta kiálltak a génmódosított termények ellen”.
A bírósági döntés az engedélyezés során elkövetett technikai hibákon alapult. A Greenpeace arra hivatkozva küzd az aranyrizs ellen, mint általában minden GMO ellen: szerintük ez is csak a nagy agrokémiai vállalatok érdekeit szolgálja. Állításuk szerint a döntésből a filippinó farmerek fognak profitálni. Úgy vélik, hogy nincs megfelelően bizonyítva, hogy a GM-termények biztonságosak. Az A-vitamin-hiány következtében meghaló gyerekek százezreiről egy szót sem ejtenek a közleményben. Kutatók Bangladesben is igyekeznek engedélyeztetni az aranyrizst, de az ottani kormány évek óta halogatja a döntést.
