Dolgozói szegénység, rabszolgatörvény – ezek a fogalmak korábban ismeretlenek voltak, ma azonban Magyarországon munkavállalónak lenni egyet jelent a kiszolgáltatottsággal. Ezen változtatni kell, és az Egységben Magyarországért pártjai változtatni is fognak – hangzott el az ellenzéki összefogás szerdai sajtótájékoztatóján.
„Nem kérnek sokat a magyar munkavállalók: azt szeretnék, hogy kiszámítható környezetben, jó munkakörülmények között, munkavédelmi és munkaügyi biztonságban, tisztességes bérért dolgozhassanak” – mondta Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese.
A közleményük szerint az Egységben Magyarországért munkaügyi programjából elsőként azt emelte ki, hogy igazságosabbá teszik a személyi jövedelemadó rendszerét, és visszaadják a Fidesz által az alacsonyabb jövedelműektől elvett, sokak számára akár közel kéthavi jövedelemnek megfelelő adójóváírást. Ez – tette hozzá – a minimálbér szintjén a személyi jövedelemadó teljes visszatérítését jelenti, és egészen a minimálbér másfélszereséig növelni fogja az embereknél maradó jövedelmeket.
A szocialista politikus elmondta azt is: az alapvető élelmiszerek tekintetében kibővítik a kedvezményes áfakulcsos termékek körét, a rabszolgatörvényként ismert rendelkezést pedig haladéktalanul el fogják törölni. Új munkavédelmi, munkajogi kódex megalkotását is tervezik, a szakszervezetekkel együttműködésben. Ehhez igazságos, normálisan működő érdekegyeztető rendszerre van szükség – tette hozzá, és ígéretet tett arra, hogy több jogot fognak biztosítani a szakszervezeteknek.
Buzinkay György, a Momentum képviselőjelöltje a bérrendezések és nyugdíjemelések szükségességét hangsúlyozta. „Európai uniós minimálbérre van szükség” – mondta. Külön kiemelte, hogy emelni kell a közszférában dolgozók egyre inkább leszakadó, régóta nem emelt bérét. Szólt arról, hogy a 21. századi gazdaság megteremtése érdekében támogatni akarják a távmunkát, ami sokak esetében kiválthatja az ingázási kényszert.
Az Európai Unión belül Magyarországon a legrövidebb – három hónapos – az álláskeresési járadék folyósítása – mondta a momentumos politikus, és megerősítette: azt szeretnék, ha április 3-án a választásokkal együtt népszavazáson lehetne állást foglalni arról, hogy kilenc hónapra emelik ennek a járadéknak a folyósítási időtartamát. Kitért arra is, hogy célzott támogatást kell nyújtani a mélyszegénységben élőknek és a kényszerűségből ingázóknak.
Horváth Jácint, a DK által indított ellenzéki képviselőjelölt arról beszélt, hogy a munkáltatóknak is támogatást kell nyújtani, megfelelő gazdasági feltételeket kell teremteni. „Olyan vállalkozási környezetet alakítunk ki, amelyben a piac által elismert valós teljesítmény alapján dől el, hogy ki sikeres” – fogalmazott.
Nagyon fontosnak mondta a jogbiztonság megteremtését. Szavai szerint „gazdasági alkotmányosságot” akarnak teremteni, és az adójogszabályok megváltoztatásakor legalább 60 napos, új adófajták esetén pedig legalább 180 napos felkészülési időt fognak biztosítani. Céges ügyekben teljes körűen kell biztosítani az e-közigazgatási szolgáltatásokat – mondta. Közölte, hogy el fogják törölni a kötelező kamarai hozzájárulást. A kis és közepes méretű vállalkozásoknak szóló uniós pályázati rendszert átalakítják, és csökkentik az adminisztrációs terheket – ígérte.
A DK-s politikus támogatást helyezett kilátásba a vállalkozói Erasmus számára, hogy ezzel is ösztönözzék a vállalkozók körében a külföldi tanulást, tapasztalatszerzést, hálózatépítést, nemzetközi kapcsolatépítést, kiemelten a közép-európai térségben. Az uniós támogatások felhasználásával vidéki gazdaságfejlesztési programot kívánnak megvalósítani – tette hozzá.
