A médiaszabadság miatti aggodalom nőtt Magyarországon és Szlovákiában, és csökkent Lengyelországban – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Committee for Editorial Independence készített a négy visegrádi országban. A felmérés szerint a Fidesz-szavazók is növekvő arányban aggódnak a média szabadsága miatt.
A Committee for Editorial Independence londoni székhelyű szervezet, amelyet azért hozott létre Zdenek Bakala cseh milliárdos, az egyik legnagyobb cseh kiadóvállalat, az Economia tulajdonosa, hogy saját médiaérdekeltségei függetlenségét vizsgálja. A kutatást reprezentatív, ezer fős mintán végezték el minden országban, online és telefonos adatfelvétellel, a cseh Medián kutatóintézet közreműködésével. A felmérés egyik központi kérdése volt, hogy mennyire aggasztja a válaszadókat a médiaszabadság helyzete. Ez az arány Magyarországon folyamatosan nőtt az elmúlt években, 2022-ben még 48 százalék volt, 2023-ban 56, 2024-ben 62 százalék. Az idősebb generáció körében Magyarországon nagyobb arányban voltak azok, akik emiatt aggódtak, mint a fiatalabbak körében, ami fordított tendencia, mint a többi visegrádi országban.
A Committee for Editorial Independence felmérése
A kormánypárt szavazói jóval kisebb arányban aggódtak a médiaszabadság miatt, de ez az arány is nőtt, 33 százalékról 44 százalékra. Az ellenzéki szavazók esetén az arány 94 és 97 százalék volt az elmúlt két évben. A médiaszabadság miatti aggodalom összességében nőtt Magyarországon és Szlovákiában, és csökkent Lengyelországban (71-ről 53 százalékra) az előző évhez képest. Utóbbi két országban a közelmúltban parlamenti választások voltak: Lengyelországban a PiS-kormányt váltotta a Donald Tusk vezette ellenzéki koalíció, Szlovákiában pedig Robert Fico alakíthatott kormányt, amely rövid idő múlva megkezdte a közmédia drasztikus átalakítását, mivel az szerinte „harcban áll a kormánnyal”.
A felmérés eredményét a Hvg székházában mutatták be csütörtökön. Gergely Márton, a Hvg főszerkesztője úgy vélekedett: a kormány média ellen folytatott kampánya, a „dollármédia”-kampány játszhatott szerepet abban, hogy a magyar válaszadók most jobban aggódnak a média szabadsága miatt, mint az előző években. A politikailag független médiát mind a négy országban fontosnak tartja a válaszadók többsége, bár Magyarország kivétel, 2022-ben csak 47, az utóbbi két évben 58 százalék tartotta ezt fontosnak, míg a másik három visegrádi országban nem tapasztaltak a kutatók 70 százalék alatti értékeket. Szintén a többi visegrádi országnál alacsonyabb volt Magyarországon azoknak az aránya, akik fontosnak tartják, hogy a szerkesztőségek külső befolyásolás nélkül dolgozhassanak.
Mind a négy visegrádi országra jellemző volt, hogy az online médiát szabadabbnak gondolják a tradicionális médiumoknál, kivéve Csehországot, ahol jobban bíztak a válaszadók a közmédiában, mint a szociális média-platformokban. A legkevésbé szabadnak a magyar válaszadók tartották saját országuk közmédiáját. A válaszadóknak mind a négy országban több mint a fele gondolta úgy, hogy az EU-nak van szerepe a médiaszabadság védelmében. A négy visegrádi ország összes válaszadójának 43 százaléka válaszolt úgy a kutatásban, hogy nagyon aggódik Oroszország nyilvánosságra gyakorolt befolyása miatt, 19 százaléka pedig Soros György befolyása miatt mondta ezt.
A kutatás eredményét a szervezet részéről Tessa Szyszkowitz és Václav Štětka mutatta be, a pódiumbeszélgetésen részt vett Alexander Dworzak, a Reporters Without Borders ausztriai képviselője, Munk Veronika, a Telex korábbi főszerkesztője, most a szlovák Denník N innovációért és új piacokért felelős igazgatója, Beáta Balogová, a szlovák SME főszerkesztője, Bartosz Wieliński, a lengyel Gazeta Wyborcza és Lenka Černá, a cseh Economica képviselője. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke videóüzenetben kommentálta a felmérést, amelyben hangsúlyozta: Oroszország meg fogja kísérelni, hogy dezinformáció eszközével avatkozzon be a 2024-es választásokba. Az ez elleni fellépésnek szerinte fontos eszköze a demokratikus országokban a szabad média is.
