Hernádi Zsolt Jaksity György beszédéről: Ezt nem szabad

Hernádi Zsolt Jaksity György beszédéről: Ezt nem szabad

Hernádi Zsolt magyar üzletember, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója (Fotó: Wikimedia – Délmagyarország / Karnok Csaba)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Mindenkinek szíve joga, hogy elmondja a véleményét, ha nagyobb publikumot akar, akkor hívjon össze egy sajtótájékoztatót. Ami viszont a Corvinuson történt, hogy a diplomaosztót valaki erre használja fel, az ízléstelenség” – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy pódiumbeszélgetésen az Orbán-kormány által állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium (MCC) esztergomi fesztiválján a Hvg.hu beszámolója szerint.

„Ez olyan, mintha valakit meghívnék az esküvőmre, buzdító beszédet mondani, és arról beszélne, hogy itt a világvége, és lépjetek be a politikai pártomba, mert majd én megváltoztatom. Ilyet nem lehet csinálni, az volt a felkérés, hogy mondja el a fiataloknak, miért jó közgazdásznak lenni, de nem ez történt, ami sajnálatos" – mondta. Hozzátette: érthető persze, hogy ilyen sajtóvisszhangja lett Jaksity beszédének, de szerinte „ezt nem szabad”. A Telex tudósítása szerint ezen a ponton egy sárga lapot is felmutatott.

Hernádi a modellváltás óta a Corvinust működtető alapítvány kuratóriumának elnöke.

Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. vezetője és a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke a Corvinus egyetem diplomaosztóján arról beszélt, hogy „a szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illiberálisnak mondott demokráciánk van”. „Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol »beteg« szó jelentésével élve ill demokrácia” – mondta.

„Igen, Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve. Nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása, a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére. Egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát. Érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne. És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni” – fogalmazott.

„Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése” – tette hozzá.

„Szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot, de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk. ... Nemcsak magunknak kell igaznak lenni, de a választásainkban is. Hazug, erkölcstelen, romlott és elvtelen hordószónokok igézetében nem lehet és nem is szabad élni, mert az olyan, mint a mocsárban egyre mélyebbre csábító lidérc. Út a biztos lesüllyedéshez. Mint látják, a helyzetük három évtized után nagyon hasonlít az én generációm kiindulópontjához. Egy tartós gazdasági-társadalmi és erkölcsi válságban fuldokló országban kell felelősséget vállalni magukért és másokért” – fogalmazott nagy port kavart beszédében Jaksity György.