A vágtató infláció, amelynek mértékét az év végére már a Magyar Nemzeti Bank is 20 százalék köré várja, a rezsicsökkentés drasztikus visszavágása minden társadalmi réteget érzékenyen érint, de a legnagyobb veszélyben mégis talán a nyugdíjasok vannak. Kaphatnak-e rendkívüli nyugdíjemelést, ha tényleg 20 százalék körül alakul az áremelkedések üteme?
Az élelmiszerek éves áremelkedése júliusban elérte a 27 százalékot, ezzel szemben a nyugállományban lévő honfitársaink ellátmánya januárban alig öt, majd júliusban további 3,9 százalékkal emelkedett. Ez együttvéve is alig harmada az élelmiszerek drágulásának, de az általános, 13,7 százalékos infláció, illetve a nyugdíjaskosár a 13,8 százalékos drágulásának mértékétől is jelentősen elmarad. Az élelmiszereken belül egyébként a margarin 65,8 százalékkal lett drágább, de 40 százalék fölötti a kenyér, a sajt, a száraztészta és a tejtermékek árának emelkedése is, miközben a baromfihús 38,8, a péksütemények 38,5, és a tojás 37,5 százalékkal drágult.
A nyugdíjasok helyzetével kapcsolatosan a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke elmondta, az elmúlt hetekben olyan nagyságrendű döntések születtek, amelyekkel kapcsolatosan a kormánynak kötelezettsége, hogy annak hatásairól hatásvizsgálatot készítsen, illetve hogy annak eredményét nyilvánosságra hozza.
Hegyesiné Orsós Éva arról is beszélt, ideje lenne, hogy a miniszterelnök kijelöljön egy megbízottat, aki a kormány nevében valós felhatalmazással tud tárgyalni a nyugdíjasok képviselőivel. – Birtokunkban vannak olyan információk, amelyekkel a kormány biztosan nem rendelkezik, hiszen mi napi kapcsolatban vagyunk a nyugdíjasok legkülönbözőbb rétegeivel. A másik oldalon viszont a kormánynak lehetnek olyan információi, amelyek számunkra nyújthatnak segítséget – emelte ki Hegyesiné Orsós Éva.
Különösen a kisnyugdíjasok vannak nagy gondban az elnök szerint: közel 1,1 millió idős ember él a 135 ezer forintos medián nyugdíj alatti összegből. – Kiemelten nehéz helyzetben van az a 600 ezer nyugdíjas honfitársunk, aki egyedül él. Számukra már a mindennapi bevásárlás, az élelmiszer, a gyógyszer beszerzése is gondot jelent, és ezt fejeli meg a várhatóan drasztikusan emelkedő rezsiköltség – vázolta az idősek gondjait a szakember.
Az elnök azt is kiemelte, számosan vannak, akik már nem képesek dolgozni, így nincs lehetőségük nyugdíjukat kiegészíteni. Az ő esetükben előfordulhat, hogy nem tudják megvenni gyógyszereiket, nem egészségi állapotuknak megfelelően táplálkoznak. Ez pedig nemcsak egészségüket, de akár életkilátásaikat is negatívan befolyásolhatja.
Hegyesiné Orsós Éva szerint ennek az igen nagy bajban lévő nyugdíjasrétegnek extra emelésre lenne szüksége. Az ehhez szükséges összeg szerepel is a költségvetésben. – Miután nyugdíjprémium fizetésére idén biztos nem kerül majd sor, az arra félretett összeg viszont szerepel a költségvetésben, ebből finanszírozni lehetne a legkisebb nyugdíjjal rendelkezők számára egy extra négyszázalékos emelést, amely a várhatóan amúgy is igen jelentős emelésre kerülhetne rá, hogy segítse a legnehezebb helyzetben lévő nyugdíjastársaink megélhetését – tette hozzá.
Kérdésünkre elmondta, a vonatkozó törvény értelmében novemberben amúgy is köteles a kormány az infláció mértékéig kiegészíteni a nyugdíjakat, ezzel együtt kaphatnák a plusz 4 százalékos emelést a rászorulók.
Az elnök érvelése annál is logikusabb, mert az elemzői konszenzus szerint a júliusban mért 13,7 százalékos infláció az év végéig tovább fog gyorsulni. Egyrészt, mert a rezsiemelés már eldöntött tény, másrészt mert az árstopok nem tarthatók fenn hosszabb ideig, hiszen azok felborítják a gazdaság logikáját, illetve mert elkerülhetetlenül áruhiányhoz vezetnek. Így várhatóan soha nem látott nyugdíjemelést lesz kénytelen végrehajtani novemberben a kormány.
