– A Fidesz-KDNP javaslata szigorítana a szabályokon, és ezzel akadályoznák a jövőben azokat a képviselőket, akik a parlament alakuló ülésén politikai tiltakozásként nem tennék le az esküt. Így akár a mandátumukat is elveszíthetik az érintett képviselők a jövőben. A Demokratikus Koalíció ez ellen tiltakozott és nemmel szavazott a javaslatra az igazságügyi bizottság ülésén, de a kormánypárti többség keresztülverte a bizottságon a tervüket – olvasható Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselőjének közleményében.
A Hvg.hu értesülése szerint a kormánypárti többség Hadházy Ákos független képviselő hónapok óta húzódó eskütételi ügyét használta arra, hogy jelentősen megszigorítsa az országgyűlési képviselői eskü letételének szabályait.
Ismert, hogy Hadházy Ákos 2022. május másodikán nem tette le a képviselői esküt, mondván, nem adja nevét ahhoz a cirkuszhoz, amely legitimálná a szerinte nem szabad választásokat. A képviselők ugyanis az eskütételt követően fogadják el a Nemzeti Választási Bizottság jelentését az országgyűlési választásokról.
Ezt követően Kövér László házelnök nem mutatott hajlandóságot, hogy lehetőséget adjon az eskütételre, ezért a képviselő a mai napig nem tudja gyakorolni képviselői munkáját. A portál információi szerint a házelnök a házbizottság szerdai ülésén tesz javaslatot a póteskü időpontjára – amely minden valószínűség szerint szeptember 26-án lesz –, amikor két jobbikos képviselő mellett Hadházy is leteheti az esküt.
A keddi bizottsági ülésen előterjesztett állásfoglalás-tervezet, amelyet végül elfogadott a kormánypárti többség, többek között arról szól, hogy – amint a DK közleménye is írja – akár el is veszítheti mandátumát a képviselő, aki nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy okkal maradt távol az eskütételtől.
A bizottság által elfogadottak szerint ugyanis: „A képviselői eskü pótlólagos letételére lehetőséget kell biztosítani. A póteskühöz a képviselőnek kérelmet kell benyújtania, amiben meg kell jelölnie az eskütételről való távolmaradás indokát. A kérelem elbírálása során lehetőség szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy a távolmaradásra a képviselőnek felróható okból, vagy önhibáján kívül került sor. A szabályozás nem eredményezheti azt, hogy az önhibáján kívül képviselői jogait gyakorolni nem tudó képviselő hátrányosabb helyzetbe kerüljön annál, mint aki szándékosan megtagadja a parlamenti munkát. A szabályozás tartalmazzon egy végső határidőt az eskü pótlólagos letételére. Az eskütételtől való távolmaradás meghatározott határidőn belül történő igazolásának elmaradása a képviselői mandátum elvesztését eredményezhesse.”
