„A forint a játékpénz kategóriája felé halad” – nyilatkozta a G7-nek Jaksity György, Concorde Értékpapír Zrt. igazgatósági elnöke. A szakember úgy véli a növekedést erőltető magyar költségvetési és jegybanki politika a járványra adott válaszokkal elszabadult hajóágyúvá vált, ez az egyik legfontosabb oka a 410 forintos euróárfolyamnak és a 10 százalékot meghaladó inflációnak.
A közgazdász szerint a nyár még egy kegyelmi állapot, de ősszel jön a felismerés, hogy az infláció megette a jövedelmek növekedését, sőt már a 2020 előtti szintekre megyünk vissza. Szerinte jön a feketeleves.
Jaksity úgy látja, alapjaiban változott meg a kormány kommunikációja Brüsszellel szemben, mindent meg szeretne tenni, hogy békét köthessen, mert sürgető szükség lenne az uniós támogatásokra. Mindez azt jelzi, nagyon nagy baj van.
Ennek érzékeltetésére elmondta, nekiindultunk ennek az évnek azzal, hogy lesz néhány százalék infláció és 5-6 százalékos gazdasági növekedés. Most ott tartunk, hogy lesz tizenvalahány százalék infláció és a vártnál sokkal kisebb növekedés.
A közgazdász szerint a magyar kormány célja az, hogy nagymértékű engedmények nélkül egyezzen meg a támogatásokról. Úgy gondolja, valahol félúton meg lehet egyezni Brüsszellel. A magyar alkupozíciót javítja, hogy olyan eszköz van a kezében, mint például az olajszankciók esetében a vétó.
Az unióból való esetleges kilépésről elmondta, valamikor a távolabbi jövőben ilyen helyzet előállhat, és ha a hatalmi struktúra lényegesen nem változik Magyarországon, akkor Magyarország kilép, vagy elfogadja, hogy kiléptetik az unióból. Ma nincs ilyen helyzet, a közelében sem vagyunk.
Az euró bevezetésétől a gazdaság gyengesége okán pedig fényévekre vagyunk, és politikai szándék sincs erre.
A mostani súlyos helyzetről, illetve az ide vezető okokról elmondta, a magas nyomású gazdaságpolitika jól hangzott a 2010-es években, amikor gyakorlatilag stagnált az ország. Aztán jött egy nagyon prociklikus költségvetési és jegybanki politika, ami a járványra adott válaszokkal elszabadult hajóágyúvá vált. A jegybank mérlege például megduplázódott egy év alatt, ez azért viszonylag ritka. Még a forinttal együtt is, ami most már tényleg a játékpénz kategóriája felé halad.
Hozzátette, tizenvalahány százalékos inflációnál gyorsan duplázódnak a dolgok, de azért nem egy év alatt. És akkor még nem volt ekkora infláció. De most lehet, és a kettő összefügg. A jegybanki és a költségvetési programok, mint a növekedési hitel- és kötvényprogram, a különböző kedvezményes hitelek óriási és rövidtávú ugrást hoztak a magyar privátszektor és a kormányzat eladósodottságában. Szerinte ez túl gyorsan túl nagy lépés volt, ez az egyik legfontosabb tényezője annak, hogy 410 forint az euró.
A magas nyomású gazdasággal kapcsolatban az a kérdés, hogy létezik-e ez a münchauseni dolog a valóságban, hogy beülünk a vasszekérbe, és a mágneses golyóbist felfelé dobálva eljutunk a Holdra. A magas nyomású gazdaság kicsit ilyen, azt a látszatot kelti, hogy egy gazdaság a hosszú távú növekedési potenciáljánál éveken át vagy évtizedes távlatban jobban tud növekedni. De hogyan, ha nem tud bevonni plusz munkaerőt, ha nem tudja gyorsan növelni a termelékenységet?
Az unióhoz való felzárkózás Jaksity szerint egyelőre vágyálom. Ennek kapcsán kifejtette, az EU-átlag még egy reálisabb összehasonlítási alap, de mi nagyon sokszor Ausztriát szeretnénk utolérni. Úgy tűnik, hogy 100-150 éve próbálkozunk ezzel, de nagyjából ugyanaz a lemaradásunk aránya. Most jobb viszonyítási pontot találtunk, úgy hívják, hogy Portugália. Így egészen fantasztikus eredményeket lehet elérni, de azért nagyon sok mutató már nem ennyire fényes. Egy dolog az egy főre jutó GDP, de mennyi az egy főre jutó fogyasztás, amely alapján a sor végén vagyunk? Nagyon jól hangzik az, hogy 9 százalék a társasági adó, csak ha összeadjuk az összes többit, akkor ott vagyunk vállalati adóterhelésben az élvonalban. Nagyon jól hangzik, hogy a sokgyermekes családoknál az egyik kereső szinte nulla adót fizet, de egy felnőtt gyerekes vagy gyermektelen átlagos háztartás ott van a top adóék kategóriában nemzetközi viszonylatban. Tehát sajnos a kép nem olyan vidám, mint ami abból fakadna, hogy lehagytuk Portugáliát – összegezte a szakértő.
