A területi fejlesztési politika célja, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió (EU) öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 20 éve az Európai Unióban - és a jövő... című konferencián hétfőn Budapesten.
A magyar uniós tagság húsz évét értékelő rendezvényen a tárcavezető úgy fogalmazott: uniós szinten területi kiegyenlítődés figyelhető meg a tagállamok fejlettségében, és jó hír, hogy Magyarország „lendületesen csatlakozik” az EU átlagához. Rossz hír ugyanakkor, hogy országon belül mégis növekednek a területi különbségek – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte, hogy míg Budapest fejlettsége már 2004-ben meghaladta az EU átlagát (129 százalék), és 2022-ben az uniós fejlettségi átlag 158 százalékát hozta, addig a fővároson kívüli régiók felzárkózási folyamata lényegesen lassabb. Navracsics Tibor azt mondta: a vidék és a városok élhetőbbé tétele egyaránt fontos feladat. Ehhez a vidéknek és Budapestnek „felelősséget kell vállalnia egymásért”. Szavai szerint annál élhetőbb és versenyképesebb egy tagállam, minél magasabb benne a kohézió szintje. Hangsúlyozta: az új területpolitika három pillére a most készülő, új területfejlesztési koncepció, az ehhez kapcsolódó új finanszírozási háttér, valamint az új területfejlesztési intézményrendszer, amit a jövő évtől kezdve alakítanak ki. E három pillér eredményeként abban bíznak, hogy a településeket versengés helyett együttműködésre tudják sarkallni – húzta alá.
Navracsics Tibor úgy vélekedett, hogy az uniós források felhasználásánál jobban kell összpontosítani a versenyképességre. Nemcsak a jelen különbségeit kell áthidalni, hanem a jövő kérdéseit, a versenyképességi kérdéseket is meg kell tudni oldani – magyarázta. Megjegyezte továbbá, hogy a különböző fejlettségű régiók felzárkóztatása eltérő politikát igényel. A miniszter beszámolt arról is, hogy az északkeleti és a dél-dunántúli járások a 2021-es adatok szerint még mindig átlag alatti fejlettségűek, de a Miskolc és Kassa közötti gyorsforgalmi út megépülése „látványos eredményeket kezd hozni”, továbbá Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen környékén a külföldi befektetések is „dinamizálják” a térséget. Hozzátette: Szegeden, Pécsett és Debrecenben is nagyon komoly beruházások indultak. Navracsics Tibor lényegesnek nevezte, hogy ezek a városok határon átnyúló gazdasági és szakpolitikai együttműködéseket is kialakítsanak.
Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke azt mondta: támogatja az unió bővítését, mert a megfelelő módon kezelt bővítés politikai biztonságot generál. Ez pedig kulcsfontosságú szempontja a közös európai modell sikerének – húzta alá. Szavai szerint csak a szolidaritáson és közös értékeken alapuló Európa lehet sikeres. A közös kihívásokra együtt kell megoldást találni – jelentette ki. Hozzáfűzte: a civil társadalom hangját meg kell hallgatni, mert a civil társadalom és az uniós intézmények együtt alakíthatják az európai politikát. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy az uniós döntéshozatal során ma gyakran túl későn történik vagy elmarad az egyeztetés a civil szervezetekkel. Miközben egyetlen európai ország sem képes egyedül megbirkózni olyan kihívásokkal, mint az infláció, a járványhelyzet vagy a háború – tette hozzá.
Oliver Röpke fontosnak nevezte a „befogadó megközelítést”, majd kiemelte, hogy az erősebb és összetartóbb EU-hoz elengedhetetlen az együttműködés és a civil társadalmi részvétel. „Európában mindenkinek lehetőséget kell kapnia és senki nem maradhat le” – jelentette ki a politikus, megjegyezve: sokkal szociálisabb EU-t kell előmozdítani. Rámutatott: olyan kohéziós politikára van szükség, amely a társadalom előtt álló valós szükségleteket elégíti ki és kezeli az egyenlőtlenségeket. Hozzátette: ehhez elsősorban a humán tőke fejlesztésébe, oktatásba kellene befektetni.
