Mit üzennek afgán hittestvéreiknek a határ túloldaláról a pakisztániak? Minek örül a palesztin Hamász? Vagy épp hogyan értékelik Iránban az elmúlt napok eseményeit? Az afganisztáni tálib hatalomátvétel muszlim és radikális szemmel.
Miközben a nyugati világ azon szörnyülködik, bosszankodik, hogy milyen félelmet gerjeszt a helyi lakosság, különösen a nők szemében a tálibok teljes afganisztáni térnyerése, vagy épp milyen szívszorító a kétségbeesett emberek felszálló repülőgépere kapaszkodása a kabuli reptéren, addig egy egészen más világ tárul az ember elé, ha megnézi, hogyan reagálnak az eseményekre a „testvéri” terrorszervezetek, és miként értékelik a helyzetet a szomszédok.
Talán senki sem örül jobban az afgán tálibok sikerének a pakisztáni táliboknál. A radikális iszlamisták búvóhelyei a két ország közös határánál, történelmi távlatból nézve összekapcsolódó törzsi területeken lévő hegyvidéken találhatóak. Az amerikai NATO-misszió idején erre a térségbe húzódtak vissza a szervezet harcosai, és itt hozták létre a Tehrik-i-Taliban Pakistant, azaz a tálibok pakisztáni szekcióját, a TTP-t. E társaság vezetője 2018 óta Núr Váli Meszúd, akinek három elődjével is amerikai drónok végeztek. Az iszlamista parancsnok még sose adott interjút, ám az afgán testvérek sikere előcsalogatta őt is, és egy, a stáb által nem ismert helyen fogadta a CNN forgatócsoportját, akik beszélgethettek vele.
– Ez győzelem az egész iszlám világ számára – jelentette ki Meszúd. Az ENSZ veszélyes terroristákról vezetett listáján szereplő, korábban az ugyancsak a térségben aktív, Oszama bin Laden fémjelezte al-Kaida terrorszervezettel is összekacsintó pakisztáni tálib vezér szerint az afgán testvéreik sikere nekik is erőt ad. – Az iszlám azt mondja, egy muszlim segítse a másik muszlimot – utalt arra, hogy az események őket is felbátorították. A többek között 2009-ben hét CIA-ügynök likvidálásával hírhedtté vált szervezet feje abban bízik, hogy sikerül leuralniuk a teljes Afganisztánnal határos törzsi vidéket, ahol önálló államot létesíthetnek ők is. Hogy aztán ott is az iszlám törvénykezést, a saríját vezessék be, ahogy azt az afgán tálibok is tették, és teszik most is.
Egyes pakisztáni vélemények szerint már most is számos helyen a saríja mentén szerveződik az élet a TTP által uralt területeken. Közben pakisztáni hírszerzési források is azzal számolnak – ahogy arról Meszúd is beszélt az interjúban –, hogy az események felbátoríthatják a határ túloldalán operáló testvéreket. Az eseményekkel összefüggésben, már a várható problémákat látva, a pakisztáni nemzetbiztonsági bizottság hétfőn este kiadott közleményében azzal a kérdéssel fordult a tálibokhoz, hogy „Afganisztán földjét semmilyen terrorszervezet, csoport ne használja egyetlen ország ellen sem”.
Frank-Walter Steinmeier szerint a tálib hatalomátvétel megváltoztatja az egész világot.
A Hamász gratulált az afgán embereknek
A palesztin Iszlám Ellenállási Mozgalom, ismertebb nevén a Hamász széles mosollyal üdvözölte a tálibok visszatértét. A Gázai övezetet a 2006-os választások óta uraló, a többek között az Egyesült Államok és az EU által is terrorszervezetként számon tartott szunnita szervezet az iráni állami Press Tv beszámolója szerint gratulált az „afgán embereknek, akik két évtizedes megszállást követően szívós ellenállásával vereségre kényszerítették az Egyesült Államokat.”
A Hamász politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanijeh telefonon hívta fel az ugyancsak szunnita talibán politikai vezetőjét, Mullah Abdul Gáni Baradárt. – Gratulálunk a tálib mozgalomnak és bátor vezetésének ehhez a győzelemhez, amely az elmúlt 20 év hosszú küzdelmét tetőzte – mondta Hanijeh. Az idéztek szerint a palesztin vezető úgy értékelt: „az amerikai megszállás és szövetségeseinek pusztulása azt bizonyítja, hogy az emberek ellenállása, például a palesztin népünk harca győzelmet fog aratni”.
Kihozzák őket, de részleteket erről nem árulnak el.
„Teherán mindig a muszlim emberek mellett állt″
Külön érdekesek Irán reakciói. Az iszlám köztársaság és a tálibok ugyanis a múltban nem igen pendültek egy húron, többek között azért, mert Iránban a siíta iszlám a hivatalos vallási irányvonal. S noha korábbi indiai hírszerzési források szerint a tálibok között akadtak siíták is, akik a mai Afganisztán lakosságának tíz százalékát adó perzsa Hazara népcsoport tagjai közül kerültek, kerülnek ki, ám 1998 augusztusában mintegy 8 ezer, túlnyomó többségében Hazara siítát végeztek ki Mazar-i-Sharifban.
– Az iszlám köztársaság minden képességét latba véve azon lesz, hogy elősegítse a felek közötti párbeszédet és a megbékélést Afganisztánban – írta közleményében a szócsőként használt állami Press Tv-ben a teheráni külügy. A szaktárca szóvivője, Szajid Katibcadeh arról beszélt, Iránnak komoly közös történelme van Afganisztánnal, és a nehézségek ellenére Teherán mindig a muszlim emberek mellett állt minden érzékeny helyzetben a történelem folyamán.
Teherán ugyanakkor az erőszak beszüntetésére szólított. – Bízunk benne, hogy a nemzetközi közösség és az illetékes szervezetek nagyon komoly figyelmet szentelnek az (afganisztáni) eseményeknek, és különösen a koronavírus-járványra való tekintettel, eleget tesznek kötelességeiknek és segítik például az elesett embereket – áll az iráni külügyminisztérium közleményében. Diplomáciai képviseletükről szólva pedig megjegyezték, diplomatáik biztonságosan tudják végezni a munkájukat, így két kirendeltségük, a kabuli követség és a herati konzulátusok továbbra is üzemel.
A katari Dohában már az új kormányról tárgyalnak
Az eseményekkel párhuzamban egyébként tárgyalások folynak Afganisztán jövőbeli kormányának megalakításával kapcsolatban a jövő évi labdarúgó-világbajnokságnak is helyet adó Katarban. Az augusztus 10. óta tartó dohai egyezkedéseket a beszámolók szerint a tálibok és egyéb politikai erők mellett az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Pakisztán és az ENSZ illetékesei is részt vesznek.
– Azt mondanám, akadnak biztató részletek – így jellemezte a megbeszéléseket az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Ned Price kérdésre válaszolva arról beszélt, bármilyen kormányt elismernek, amennyiben az tiszteletben tartja a nők jogait és nem engedik, hogy terrorista szervezetek az országot bázisként használva támadásokat intézzenek.
