A rózsa az egyik legősibb növényünk, szinte egyidős az emberiséggel, civilizációk fejlődésének és bukásának volt tanúja. Harminckétmillió éves geológiai maradványok őrzik nyomait, és említést tesznek róla a legkorábbi írásos feljegyzések is. Az elnevezése a kelta vörös – rhod – szóból származik, de latin nyelven vált ismertté.
Az ókori Közel-Kelet birodalmai, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak egyaránt nagy becsben tartották, az antik mítoszoktól a kereszténységig, a katolikuson, protestánson és az iszlámon át a zsidó vallásig meghatározó szimbólummá vált, sokszor azonban teljesen eltérő jelentést hordoz. A görögök úgy tartották, Aphrodité szerelme, Adonisz véréből sarjadtak a piros rózsák, Zeuszt rózsakoszorúval köszöntötték, miután legyőzte a titánokat. Rómában a szerelem istennője, Vénusz virágaként tisztelték, és vele köszöntötték a tavaszt, Ámor szárnyait rózsalevelekkel, nyilát pedig rózsatüskékkel ábrázolták. A muszlimok szerint a rózsák Allah verejtékéből születtek, Szaladin egyiptomi szultán Jeruzsálem bevételekor Omár mecsetét pedig rózsavízzel mosta föl.
A kereszténység első századaiban pogány kultusza miatt a rózsa tiltott növénnyé vált, később azonban új jelentéssel látták el. A római katolikus vallásban Szűz Mária szeplőtelen tisztaságának a fehér, önfeláldozó szeretetének a vörös rózsa lett a szimbóluma, bűntelenségét pedig a tüske nélküli rózsával ábrázolták. Magyar vonatkozása is van a rózsának, hisz az Árpád-házi Szent Erzsébethez kötődő történetek egyik legismertebbike a rózsák legendája, de a virág a palóc kultúrában is fontos helyet foglal el. A rózsa egyszerre táplálék és gyógyír, segít leküzdeni a fertőzéseket, csökkenti a gyulladást, izomgörcsöket, nyugtatja az idegeket, enyhít a depresszión, ajánlott fejfájás, torokfájás, idegesség ellen. Ráadásul az egyik legdrágább kozmetikai alapanyag, amiért már Kleopátra is rajongott, hisz fiatalító és gyógyító hatással is bír.
A Cserhát kapujában, Alsópetényen működik egy nonprofit szervezet, amelynek küldetése, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen sokrétűen lehet felhasználni a rózsát. A Rózsavilág kitalálója, Káli Betty szerint ahogy idővel a levendula is bebizonyította létjogosultságát a gasztronómiában, úgy a rózsa is konyhakultúránk fontos részévé válhat. Törökországban, Bulgáriában vagy a Távol-Keleten a mai napig nagy hagyománya van a rózsatermesztésnek, nemcsak esztétikai értéke miatt szeretik, hanem a gasztronómiának is fontos alapanyaga. Ezzel szemben itthon a rózsára inkább csak virágként tekintünk, intenzív illata és íze miatt nehezen tudjuk a tányérunkon elképzelni. Káli Betty ezen a szemléleten szeretne változtatni.
A Rózsavilág története 2016-ra nyúlik vissza, amikor Maczó László, Bér polgármestere a falu szépítésére több mint tizenhatezer tő rózsát ültetett községének különböző pontjaira. Az itteni virágok szirmából készülnek a Rózsavilág gasztronómiai termékei és testápoló szerei vegyi anyagok nélkül, GMO-mentesen, egyes esetekben édesítőszer nélkül, vegán és paleo-összetételben. A Szent István Egyetem Konzervtechnológiai Tanszékével együtt dolgozták ki azt a technológiát, amelynek segítségével a szavatossági idő tartósítószer nélkül is megnövelhető.
A Rózsavilág azonban sokkal több mint műhely: társadalmi misszió. Káli Betty a környéken élő nőknek is szeretett volna segítséget nyújtani olyan munkalehetőséget kínálva, amit otthon, a család mellett is el tudnak végezni. A Vidéki Női Életmódmodell programhoz csatlakozva, a Rózsavilág termékeit jelenleg három környékbeli asszony gyártja.
Kistermelőként, otthon, a saját konyhájukban, meghatározott feltételek mellett készítenek rózsasziromból extraktumokat, rózsacseppet, permetet és macerátumolajat, főznek belőle lekvárt, hibiszkuszos és csilis szörpöt, rózsaborsos krémkaramellt és belga csokis zselét, vadrózsából koncentrátumot. Utóbbi például a virág jellegzetes, keserű-fanyar ízét domborítja ki, szódával kiváló fröccs, langyos vízzel tökéletes reggeli energetizáló ital készülhet belőle. Az édes ízekkel könnyen párosítható a rózsa, de az íze kitűnően illik a halételekhez és a tenger gyümölcseihez is, a belőle készült csatni pedig tökéletes kiegészítője lehet sült húsoknak, libamájból készült fogásoknak, roston készült zöldségeknek és sajtoknak is.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/39. számában jelent meg, szeptember 24-én.
