A brüsszeli lecke

Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy Magyarország uniós támogatásából függesszék fel 7,5 milliárd euró kifizetését, s ez alól csak akkor mentesülhet az ország, ha november 19-éig teljesíti korrupcióellenes vállalásait. Sok ez, vagy kevés, mit jelent az Európai Unió életében?

Kétségtelen, Brüsszelben, az uniós intézményeknél és a tagállami fővárosokban is központi témává vált a Magyarországgal szemben jogállamisági eljárás és annak mindenféle vetülete. Az EU azt akarja bizonyítani, hogy rendelkezik kellő felhatalmazással és elszántsággal arra, hogy a közösségi pénzek elköltését felügyelje. Erre a célra hozták létre a jogállamisági mechanizmust. E jogszabály megalkotása, elfogadása egy olyan folyamatba illeszkedik, amelynek során Magyarország nagyon sokat veszített. Emlékezzünk: két évvel ezelőtt ezekben a hónapokban arról folytak a viták, hogy Magyarország – Lengyelországgal együtt – blokkolja a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot, ha nem tesznek le a többiek az EU-s pénzek védelmében hozandó jogszabály megalkotásáról. Majd az év végén olyan kompromisszum született, hogy a két ország eláll a vétótól, cserébe az Európai Bírósághoz fordulhat annak eldöntése érdekében, hogy ez az eljárás összhangban van-e az uniós joggal. Ez egy olyan lehetőség, amely attól függetlenül nyitva áll valamennyi uniós kormány számára, hogy erről külön papírt írnának. A pert a két ország megindította tavaly márciusban, idén februárban pedig elveszítette. Az Európai Bizottság megvárta az április 3-ai választást – mondván, nem akarják befolyásolni az eredményt –, majd két napra rá megindították az eljárást, amelynek még idén véget kell érnie.

• Mit nyert ezen az ország?
• Lehet-e győzelemként értékelni, ami történt?
• Mennyit ér a kormány szava?

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 23-án megjelent, 2022/39. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!