Egyházszakadáshoz vezetett a háború

Jelentős csapást mért Vlagyimir Putyin orosz világot egyesíteni kívánó politikájára a Moszkvához tartozó Ukrán Ortodox Egyház napokban kimondott függetlenedése. A még Moszkvához hű pravoszláv híveket megtörte a háború kitörésével rájuk nehezedő nyomás, és ebben nem segítette őket Kirill pátriárkának a háborút – az egyház tanításaival szembemenve – teljes mellszélességgel támogató politikája sem. Ezzel tovább gyengült a moszkvai patriarchátus befolyása Ukrajnában.

Az Ukrán Ortodox Egyház metropolitája, Onufrij a liturgia során vele egyenlőként említette Moszkva és egész Oroszország pátriárkáját, Kirillt. A metropolita ezzel is kifejezte egyháza napokban kimondott függetlenségét és autonómiáját. Nem lehet azt mondani, hogy a lépés váratlan, mégis fájdalmasan érintette Moszkvát, hogy a fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház Tanácsa szinte egyhangúlag mondta ki függetlenedését, egyben elítélte a „különleges katonai műveleteket”, és tárgyalásokra hívott fel Oroszország és Ukrajna között. Mindez annak köszönhető, hogy Ukrajna megtámadása az elmúlt három hónapban jobban meggyengítette a 2019-es egyházszakadás után is Moszkvához hű ortodoxok pozícióit, mint Kijev 2014 után egyre durvábbá váló nyomása. Különösen kiélezték a helyzetet Kirill pátriárka háborút támogató szavai, és a hívek ebben a helyzetben saját érdekükben is egyre erőteljesebben követelték az elszakadást Moszkvától.

A teljes cikket a Magyar Hang június 3-án megjelent, 2022/23. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!