Koszovó: csak délibáb a csatlakozás

Veszélyeztetné a kompromisszumkeresés sikerét a szerb–koszovói konfliktusban, ha különböző európai formációk idő előtt felvennék Koszovót, ezért a kormány nemmel fog voksolni, ha arról kell szavazni, hogy Koszovót tagként felvegyék-e az Európa Tanácsba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerb kollégájával, Ivica Daciccsal tartott január 10-ii budapesti sajtótájékoztatóján. Noha a magyar külügy 2008 óta, vagyis Koszovó függetlenségének kikiáltása óta támogatja Európa legfiatalabb államának építkezését, Szijjártó kijelentése arra enged következtetni, hogy Magyarország is beállt azon európai kormányok sorába, amelyek nemet mondanak az ország további nemzetközi intézményesülésére.

Koszovó nemzetközi elismertetése eddig sem haladt túl jól. Emlékezetes: a balkáni ország függetlenségét több európai uniós ország – Spanyolország, Románia, Szlovákia, Görögország és Ciprus – a mai napig nem ismerte el, ami nem csak a kétoldalú kapcsolatokban okoz problémát. Az unión belüli egyet nem értés az uniós integrációt is megakaszthatja, hiszen azzal, hogy a fenti öt ország nem ismeri el Koszovót független államnak, maga az Európai Unió sem tekint szuverén országként Koszovóra. Ez a sajátos helyzet rendkívül megnehezítheti az ország integrációs szándékait (Pristina december közepén folyamodott uniós tagságért).

• Hogyan kampányol Szerbia Koszovó ellen?
• Milyen esélye vannak Koszovónak, hogy felvegyék az Európa Tanácsba?
• Miért akadozik Koszovó európai integrációja?

A teljes cikket a Magyar Hang január 20-án megjelent, 2023/3. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!