Szijjártó: Magyarország nem támogatja Koszovó felvételét az európai szervezetekbe

Szijjártó: Magyarország nem támogatja Koszovó felvételét az európai szervezetekbe

Budapest, 2023. január 10.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel (b) tárgyal a Karmelita kolostorban 2023. január 10-én. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2).
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Magyarország és Szerbia egyszerre érzi közvetlenül és súlyosan a saját bőrén az ukrajnai háború és az illegális bevándorlás hatásait, ezért mindkét fél a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában érdekelt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután szerb kollégájával egyeztetett kedden. Az MTI közlése szerint Ivica Dacicsot Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a Karmelita kolostorban.

Szijjártó Péter a találkozó utáni sajtótájékoztatóján Magyarország és Szerbia sorsközösségét hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezen két fontos biztonsági kihívás kevés más országot sújt egyszerre hasonló mértékben Európában. „A szomszédság és a földrajzi közelség miatt a háború biztonsági hatásai, illetve a szankciók gazdasági és energiabiztonsági hatásai közvetlenül érintenek mindkettőnket – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a nyugat-balkáni útvonalon erősödő migrációs nyomás is közvetlenül érinti a két felet.

„Mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában. A háború elhúzódása és esetleges eszkalációja súlyos veszélyeket jelent mindkét ország számára„ – fogalmazott.

Szijjártó Péter a magyar-szerb kétoldalú együttműködéssel kapcsolatban elmondta, hogy abból mindkét fél sokat profitál, amit az is mutat, hogy a magyar-szerb kereskedelmi forgalom tavaly 75 százalékkal nőtt, óriási rekordot döntve. Példaként hozta fel, hogy hazánk „energiabiztonságának záloga” most Szerbiában van, miután a Török Áramlat az egyetlen, kelet-nyugati irányban 100 százalékos kapacitással üzemelő gázvezeték a kontinensen jelenleg.

Kiemelte: tavaly 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül, ami a teljes hazai felhasználás feléhez közelít, a másik irányban pedig 438 millió köbmétert szállítottak.

Emlékeztetett, hogy a Török Áramlat építése ellen komoly nyomást fejtettek ki egyes szövetségesek, de az napjainkban sehogy sem lenne kiváltható. „Ha akkor a szerbek és mi, magyarok, nem álltunk volna ellen a nyomásnak, akkor ma hatalmas bajban lennénk" – hangoztatta.

Közölte, Magyarország kész új infrastrukturális beruházások végrehajtására Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, illetve a felek öt éven belül megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását.

A miniszter Kész átverés show-nak nevezte, hogy néhány baloldali politikus „hatalmas csodaként felfedezte”, a fűtési időszakban csökkent a betárolt földgáz mennyisége, ami szerinte teljesen természetes folyamat. Leszögezte: a tárolók töltöttsége jelenleg az éves felhasználás 42 százalékát fedezi hazánkban, míg az európai átlag mindössze 21 százalék. Rámutatott, hogy ha a kitárolás üteme csökken, az azért történik, mert az ipar kevesebb földgázt használ fel, nem pedig azért, mert pár hónap alatt óriási szél-, víz- és hőerőművek épültek. „A földgáz-felhasználás radikális csökkenése a gazdasági recessziót vetíti előre" – fogalmazott.

Szijjártó Péter a szerb-koszovói konfliktussal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország a békés megoldásban, a párbeszéd útján létrejövő kompromisszumban érdekelt, ezért is vállalta korábban a NATO koszovói békefenntartó műveletének (KFOR) vezetését.

Úgy vélte, hogy ezen kompromisszumkeresés sikerét veszélyeztethetné, ha különböző európai formációk idő előtt felvennék Koszovót, ezért a kormány nemmel fog voksolni, ha szavaznak arról, hogy Koszovót tagként felvegyék-e az Európa Tanácsba.