Száz év után rendezhet újra ötkarikás játékokat Párizs: péntek délután lesz a nyitóünnepsége a XXXIII. nyári olimpiai játékoknak. Rendhagyó módon nem egy stadionban, hanem a Szajnán. A francia fővárost átszelő folyón három és fél órás show-műsor keretében 85 hajó szállítja a küldöttségek képviselőit. Az egyes partszakaszokon és hidakon nagyjából háromezer táncos és színész tizenkét művészi tablót jelenít majd meg, amelyek a világ minden tájáról összesereglett sportolókat ünneplik, illetve arról mesélnek történeteket, milyen sokszínű Franciaország.
A tervek szerint ez lesz az utóbbi idők legolcsóbb olimpiája, a rendezés várhatóan 10 milliárd euróba kerül – ez ötöde a pekingi költségvetésének és kevesebb mint a fele a koronavírus árnyékában 2021-ben megtartott tokiói olimpia büdzséjének. Ugyan Párizs a rendező város, de a szörf-, vagyis hullámlovaglás-versenyek például a fővárostól 15 700 kilométer távolságra lévő, közigazgatásilag Franciaországhoz tartozó Tahitin lesznek – igaz, az is az ország tengerentúli területe.
A francia fővárosnak egyébként nem kellett nagyon megküzdeni a rendezés jogáért: Boston, Hamburg, Róma és Budapest visszalépett, így Los Angelesszel megegyeztek: idén Párizs, négy év múlva pedig az amerikai nagyváros rendezheti meg a játékokat. Budapest visszalépésénél álljunk meg egy mondat erejéig: furcsa belegondolni, hogy ha a Momentum 2017 elején nem gyűjt össze a szükségesnél képest kétszer több aláírást a népszavazási kezdeményezésre, vajon valóban beleállt volna-e a kormány az olimpia megrendezésébe, vagy magától is elengedte volna-e ezt az álmot. Ha pedig megkaptunk volna a rendezés jogát, vajon tényleg belerokkantunk volna-e az erőn felüli vállalásba.
A magyar csapat a száz évvel ezelőtti párizsi játékokon két arany, négy ezüst és négy bronzérmet nyert. Most 180 sportolót küldünk, akik 21 sportágban versenyeznek majd az augusztus 11-én zajló záróünnepségig, és a szurkolókat legjobban foglalkoztató kérdés az: idén hány aranyérmet nyerünk? 2008-ban Pekingben hármat sikerült, és azt kudarcként élte meg az ország, utána Londonban és Rióban is nyolc-nyolc jött össze. Legutóbb Tokióban hat arany, hét ezüst és hét bronz volt a mérleg – szerintem ezzel az eredménnyel most sokan kiegyeznének. Az olimpia tizenkilenc napja alatt egyébként 10 500 sportoló küzd majd harminckét sportágban az összesen elnyerhető 329 éremért.
Párizs drága hely, a legtöbb magyar vélhetően televízión keresztül fog szurkolni a kedvenceinek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly januárban bejelentette, hogy egészen 2032-ig minden téli és nyári olimpiát a közösen pályázó Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) és a Warner Bros. Discovery közvetíthet. Ez hazai viszonyokra lefordítva azt jelenti, hogy a köztévé (amely az EBU tagja), vagyis az M4 mellett lesz más alternatíva is, így aki nem akar félóránként egyperces propagandahíradót kapni az arcába, az követheti a versenyeket az Eurosport csatornáin, vagy éppen a Maxon (volt HBO) – természetesen mindenütt magyar kommentárral.
A Warner nagyon készül az olimpiára – néhány napja sajtótájékoztatón mutatták be a fejlesztéseket. A játékok alatt három csatornásra bővül a kábeles sportcsatorna (az Eurosport 1. és Eurosport 2. mellett lesz egy 4K-ban sugárzó Eurosport 3. is, közel kétszáz órányi közvetítéssel), és minden ezeken sugárzott tartalom visszanézhető lesz a Maxon is. Az Eurosport 2 csatornán a játékok alatt minden reggel Bonjour Paris címmel reggeli műsort sugároznak. Itt lesznek magyar szakértők is: Hosszú Katinka háromszoros olimpiai aranyérmes úszónk, valamint Pásztory Dóra paralimpiai úszó, aki Athénban és Sdyney-ben összesen öt olimpiai érmet nyert. Ők ketten – sok más nemzetközi hírű exsportolóval közösen – Bukarestből fogják szakérteni az olimpiát a reggeli műsorban.
Mivel mi is szerettünk volna tudósítani az olimpiáról, akkreditációs igényünket idejében jeleztük a Magyar Olimpiai Bizottság felé. Nekünk nem jutott hely, cserébe utazhat újságíróként a patinás médiaorgánum, a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságának munkatársa.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/30. számában jelent meg július 26-án.
