Nem szokványos, hogy a magyar kormány titkolja, ha devizahitelt vesz fel, hiszen korábban több alkalommal is nyilvánosságra hozta az éppen aktuális tranzakció kondícióit. Gondoljunk csak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére felvett 917 millió dollár értékű kínai hitelre, a pandakötvények vagy a szamurájkötvények esetére. Ezek a tranzakciók teljesen transzparensek voltak – nyilatkozta lapunknak egy nemzetközi pénzügyekkel foglalkozó közgazdász arról, hogy a kormány eltitkolta, áprilisban egymilliárd euró értékben kínai hitelt vett fel.
Miután a Portfolió csütörtökön az ÁKK friss statisztikájából kiderítette az áprilisi hitelfelvétel tényét, azt is megtudhattuk, hogy három kínai pénzintézet, a Kínai Fejlesztési Bank, a Kínai Eximbank és a Bank of China dobta össze a szükséges összeget. Arra is fény derült, hogy a kormány a hitel összegét a csúcstechnológia fejlesztésére, az infrastruktúra építésére szeretné fordítani, illetve a közlekedési infrastruktúra és az energia területein szeretné elkölteni, továbbá hogy három év alatt kell törleszteni az egymilliárd eurót és a kamatokat.
A hitelfelvétel a pénteki rendkívüli kormányinfón is szóba került, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy az uniós pénzek beszorulása miatt volt szükség az ügyletre. Érvelése szerint hazánk élen jár az uniós források lehívásában, ezért szó sincs arról, hogy ezek pótlására kellene a kínai kölcsön. Azért fordult Kínához a kormány, mert szabadon felhasználható pénzre volt szüksége, ami az uniós források esetében nem mondható el.
Az általunk megkérdezett szakember mást lát az ügylet és a titkolózás mögött. Szerinte mindezt az magyarázhatja, hogy a piaci feltételeknél jelentősen rosszabb kondíciókkal juthatott pénzhez a magyar kormány: – Úgy gondolom, a nyugati bankok normális piaci feltételekkel már nem hajlandók finanszírozni a magyar kormányt, ezért fordult a távol-keleti ország felé. Ha ugyanis valóban kedvezőek lennének a kondíciók, azt boldogan kommunikálná a kormány, mondván, az unió ugyan leszűkítette a forrásokat, a nyugati piac sem hajlandó hitelt nyújtani, Magyarország barátja, Kína azonban bízik az országban, és nagyon kedvező feltételekkel sietett segítségünkre – tette hozzá.
További problémaként említette, hogy amennyiben még nem ismerik, hamarosan megtudják a nyugati bankok a feltételeket, és nagy az esély arra, hogy a jövőben ehhez a szinthez igazítják majd a magyar kormánynak nyújtandó hitelek feltételeit. Ez pedig egy újabb kölcsön esetén akár jelentős plusz terhet is jelenthet a magyar költségvetés számára. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani hitelfelvétellel vészesen megközelítette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által zsinórmértékként kezelt 30 százalékos devizaadósság-arányt. Az ÁKK friss adatai szerint június végén ugyanis 28,9 százalékos az államadósság devizaaránya. Amennyiben a kormány újabb hitelekkel kénytelen finanszírozni a költségvetést, illetve a gazdaságot, akkor könnyen túllépheti ezt a határt. De akár a forint gyengülése is ugyanezt eredményezheti. Már pedig alapvetésként határozta meg 2010 után a kabinet, hogy a lehető legalacsonyabb szintre nyomja le a devizaadósság arányát.
Szakértőnk arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kínával kötött hitelszerződések kiemelten védik a hitelnyújtó érdekeit. Emlékeztetett a srí lankai, malajziai, vagy akár a montenegrói, illetve egyes afrikai országok eseteire, ahol súlyos árat fizetett a fizetésképtelenné vált ország. (Srí Lankában a kínai hitelből finanszírozott Hambantota kikötő tulajdonjogát 99 évre Peking szerezte meg, miután a stratégiai helyen fekvő ország képtelen volt teljesíteni a hitel feltételeit. – a szerk.)
Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Matura Tamás, a Corvinus Egyetem Kína-kutatója. Kérdésünkre megerősítette, hogy Kína minden esetben igen szigorú feltételekkel védi érdekeit. – A hitelszerződések ezen passzusai azonban csak azokat a hitelfelvevőket fenyegetik, akik nem tudnak teljesíteni. Előfordult, hogy a szerződési feltételek között szerepelt, hogy fizetésképtelenség esetén az adott beruházás 99 évig kínai bérletbe került. Arra ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet, hogy a mostani kínai hitelről vajmi keveset tudunk, így nem vagyunk tisztában azzal, hogy szerepel-e benne valami hasonló, aggodalomra okot adó feltétel – mondta Matura Tamás.
Frissítés:
Varga Mihály pénzügyminiszter is megszólalt az ügyben, amikor az ATV kérdésére a következőket válaszolta: „Annyit mondhatok el, hogy a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban állapodtunk meg. Gulyás miniszter úr helyesen jelölte meg a célt. Elsősorban közlekedési- és energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez használjuk a hitelt”. Mindezek ismeretében még kevésbé érthető, vajon miért titkolta a hitelmegállapodást a kormány.
