Az árstoppal újra felfedeztük a tervgazdálkodást

Mindenféle kormányzati retorika ellenére szó sincs arról, hogy a hét alapvető élelmiszerre elrendelt három hónapos árstop hatékony eszköz lenne az infláció elleni harcban – elemezte a minap bejelentett árbefagyasztást Róna Péter közgazdász. Az elmúlt hónapokban persze valóban aggasztó módon szabadult el az infláció, az élelmiszerárak emelkedése (tavaly decemberben éves szinten 8 százalék) pedig hosszú idő óta először haladta meg az általános drágulás mértékét (7,4 százalék).

Miután az élelmiszerek drágulása fáj leginkább a lakosságnak, az Orbán-kormány úgy ítélte meg, még a parlamenti választás előtt lépnie kell. Már a Szép-kártya szabályainak módosítása (február 1-jétől az azon lévő összes pénzt hideg élelmiszerre is el lehet költeni) is a hangulatjavítást célozta, a sokkal nagyobb visszhangot kiváltó árstop azonban egyben kollektív időutazást is jelent a kommunizmus világába. Az üzemanyagok ára és a lakáshitelek kamatai után ugyanis a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, illetve csirke far-hát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej árát is befagyasztja a kormány. Február elsejétől ezeknek a termékeknek az árát minden üzletben vissza kell vinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt. Az árstop május 1-jéig tart, vagyis a parlamenti választások előtt még sokszor elolvashatja a vásárló, kinek lehet ezért hálás: az üzletek ugyanis kötelesek az általános politikai koordinációért felelős miniszter (Rogán Antal) által meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást is jól látható helyen kifüggeszteni.

• Van-e példa hasonló élelmiszer-árstopra a fejlett piacgazdaságok történetében?
• Mennyit takaríthat meg egy átlagos magyar család az árbefagyasztással?
• Van-e bármi értelme az intézkedésnek a Fidesz szavazatszerzésén túl?

A teljes cikket a Magyar Hang január 21-én megjelent, 2022/4. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!