„Az olívacserje újra kinccsé vált”

Május 1-jén Pilisszentkereszten, a Som-hegyi turistaház meghitt környezetében az olívaolajnak dedikált pikniket szerveznek. E kapcsán beszélgettünk Danasz Diamandisszel a program megálmodójával. 

Az olívaolaj az egyik legrégebbi és legszélesebb körben használt olaj a világon. Gazdag története egészen az ókori Görögországig nyúlik vissza, de jelentős szerepet játszott más mediterrán régiók gazdaságában és kultúrájában is. Az olajfák az egész Földközi-tenger térségében megtalálhatók, de az ókori görögök voltak az elsők, akik olajfát termesztettek és olívaolajat sajtoltak. A legősibb görög olajfa – amely a ma ismert fához képest sokkal vadabb karakterű – Krétán terjedt el. Ezen a területen Kr. e. 3500 körül, a korai minószi időkben kezdtek el a termesztésükkel foglalkozni, nem sokkal később pedig már a szárazföldön is egyre elterjedtebbé váltak. Az ókori görögök úgy tartották, az olívaolaj Athéné istennő ajándéka, Homérosz például folyékony aranyként emlegette. Nemcsak főzésre és szépségápolásra, de világításra is használták, jótékony hatásait ismerve Hippokratész, az ókor híres orvosa pedig sokszor szűz olívaolajjal kezelte a betegeit, míg a megszentelt olajat áldozati célokra, papok és királyi személyek szertartásos felkenésére is használták.

Az olívaolaj olyan jelentőséggel bírt az ókori görög társadalomban, hogy egyfajta fizetőeszközként is funkcionált, felbecsülhetetlen értékét mi sem mutatja jobban, mint hogy az olimpiai játékokon a győztesek nemcsak olajágakból készült koronát kaptak, de teljesítményüket amforákba töltött folyékony arannyal is jutalmazták; sportágtól függően az első győztes közel 5 tonnányi olajjal lett gazdagabb. A görög olajcserje, tudományos nevén Olea europaea, széles és mély gyökérrendszerrel bír, melynek köszönhetően a növény tökéletesen ellenáll a hosszan tartó száraz időjárásnak. A görög olajfa emellett jól tűri a talajvíz magas sótartalmát, ezért a tenger közelében olyan helyeken is képes megnőni, ahol más fák és növények általában nem maradnak meg. Manapság Görögország évente mintegy 400 000 tonna extra szűz olívaolajat termel. A termesztési feltételek és az olívaolaj-előállítási módszerek az évezredek során nem sokat változtak, de természetesen az egyes folyamatokban ma már modern eszközök segítenek. A metszés kora tavasztól télig történik, az olajbogyókat pedig ősszel szüretelik, majd az olajprésbe helyezve – ahogyan azt az ókoriak tették évezredekkel ezelőtt – ledarálják a gyümölcsöket, hogy így nyerjék ki az olajat.

Napjainkban Görögországban az olajbogyó mintegy 80 százalékát olaj előállítása céljából szüretelik. Számos fajtája létezik, amelyeket színük, illatuk és ízük alapján különböztetnek meg – ezek határozzák meg minőségüket. A görög olaj sajátos jellemzője az alacsony savtartalma, gazdag és selymes ízvilága. A legkifinomultabb a kivételes ízzel, színnel és aromával bíró extra szűz olívaolaj, amelynek a legmagasabb az antioxidáns-tartalma, ezt követi a szűz olívaolaj, amely nagyon hasonló az extra változathoz, de valamivel magasabb a savtartalma. Mindegyik tökéletes salátákhoz, zöldségek, például bab, okra, borsó és padlizsán főzéséhez, halak, steakek sütéséhez, gazdagítja a levesek ízét, de különleges aromájának köszönhetően édességekhez is bátran lehet használni. Önmagában is tápláló élelmiszer: egy szelet kenyér olajba mártva teljes értékű étkezésnek számít. Azért is érdemes gyakran fogyasztani, mert véd a különböző szív- és érrendszeri, illetve gyomorbetegségek ellen, nem mellesleg könnyen felszívódik a szervezetből.

A görög származású, de születése óta Magyarországon élő Danasz Diamandisz tizenöt év vendéglátói lét után döntött úgy, hogy a Peloponnészoszi-félsziget autentikus ízeinek szentelt üzletet nyit, és teszi itthon is hozzáférhetővé a legjobb minőségű olívaolajokat és -bogyókat. – A több ezer éves tradíció mellett azért annyira kimagasló minőségű a görög olíva és az olaj, mert azon a vidéken a legjobbak a körülmények a növény számára. Arról persze mai napig vitatkoznak, hogy a Peloponnészoszi-félszigeten vagy Krétán terem-e a legjobb minőség, de például Korfun is nagyon jó az olívaolaj. Az agyműködést serkentő polifenol például az ott előállított olajban a legmagasabb – mondja Danasz Diamandisz.

• Miért megtévesztők sok esetben az áruházi termékek címkéi? 
• A klímaváltozás elhozza-e Magyarországra is az olívát?
• Mi lesz az árakkal?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 2-ig kapható 2024/17. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!