Megtudtuk: közel 16 milliárd forintot fizet a közmédia a Forma-1 közvetítéséért

Megtudtuk: közel 16 milliárd forintot fizet a közmédia a Forma-1 közvetítéséért

Charles Leclerc, a Ferrari monacói versenyzője a Hungaroringen 2022. július 29-én (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több mint 43 millió dollárnak megfelelő összegért vásárolta meg a Forma-1-es világbajnoki sorozat közvetítési jogait az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly – derül ki a társaság szerződéseiből. A 43 millió 393 ezer 565 dolláros az összeg – napi árfolyamon – számolva 15 milliárd 817 millió forintnak felel meg. A Hungaroring Sport Zrt.-vel kötött szerződés 2025 végéig érvényes, ennek megfelelően az idei év mellett 2024-re és 2025-re szól. A futamokat az M4 Sport közvetíti.

Az MTVA tavaly július 31-én jelentette be a gyorsasági autós versenysorozat közvetítési jogainak meghosszabbítását, a szabadedzéseket, az időmérő edzéseket és a versenyeket is közvetítik. Ezt Papp Dániel vezérigazgató közölte éppen a Hungaroringen rendezett magyar nagydíj előtt. A bejelentésről szóló MTI-s híradás azonban arról nem szólt, hogy mennyibe került a jogvásárlás. Ezért kellett megvárni, hogy az állami költségvetési támogatásból működő MTVA közzé tegye a szerződés alapadatait. 2022-ben az MTVA költségvetése 130 milliárd forint volt.

Az újabb három évre szóló, 43 millió dolláros jog 8 millió dollárral került többe, mint az előző szerződés. Az ugyanis 35 millió dollár volt, akkori árfolyamon 10,6 milliárd forint. Csak összehasonlításként: mint 2021-ben megírtuk, az MTVA 9,8 milliárd forintot fizet idényenként a magyar bajnoki mérkőzések sugárzási jogaiért, a Bajnokok Ligája pedig 18,9 millió euróba (6,85 milliárd forint) került három idényre.

A száguldó cirkusz közvetítése mindig presztízsnek számított. 2001-ig az MTV adta a futamokat, majd 2001-től 2011-ig az RTL Klub kereskedelmi tévé. Az állami televízióban a 2010-es kormányváltást követően kezdtek új szelek fújni, ekkor ruháztak be a prémiumsportjogokra.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egy hónapja közölt adatokat az F1 közvetítések nézettségéről. Mint írták, amikor 2002-ben az RTL átvette a közvetítéseket, az átlagos nézőszám nagyjából harmadával bővült. 2011-et követően az RTL Klub már nem vásárolta meg a közvetítési jogokat, az átlagos nézőszám pedig két év alatt húsz százalékkal csökkent. A futamok átlagos nézőszáma az RTL-nél átlépte a milliós küszöböt, a nézettség pedig 2004-ban és 2006-ban ért a csúcsára. A közölt adatokból kiderül: ez Michael Schumacher nagy korszakának vége és Fernando Alonso világbajnoki címének időszaka. 2014-ben a közvetítések átköltöztek az M1-ről a Duna TV-re, majd az M4 Sportra. „A csatornaváltást a nézettség brutális, három éven át tartó zuhanása követte, sőt a nézők elfordulása 2017-2019 között sem állt meg, csak az üteme mérséklődött” – fogalmaztak. A nézettségben a mélypontot a 2020-as év, éppen a koronavírus világjárvány időszaka hozta el. Az MTVA a 2012-es belépő nézettségi adataihoz képest közönsége nem egészen felét, a 18-49 évesek közül pedig nagyjából harmadát tudta csak megőrizni. Az M4 Sportnak a 2021 hozott valamivel jobb számokat.

A médiahatóság szerint az érdeklődés csökkenésében több hatás is közrejátszhat. Az egyik ilyen a világbajnok személye, hiszen a nézettség felívelő szakasza három versenyző, Villeneuve és Häkkinen győzelmeivel, illetve Michael Schumacher öt évig tartó győzelmi sorozatával telt el. A legnagyobb nézettség a német pilóta győzelmeinek utolsó éveire esett. Időközben változott a versenyzők által felhasználható motorok száma, megtiltották a tankolást, halkabbak lettek a motorok. Emellett a csatornaváltások sem használtak a nézettség alakulásának, a fiatalok pedig kevesebbet tévéznek. A kimutatás szerint a nézettségcsökkenés nem csupán magyar jelenség, Olaszországban is hasonló tendenciák figyelhetők meg.