Novák Katalin az ukrajnai háborúról beszélt beiktatásakor, és kimondta a „putyini agresszió” kifejezést

Novák Katalin az ukrajnai háborúról beszélt beiktatásakor, és kimondta a „putyini agresszió” kifejezést

Novák Katalin templomi beszédét figyelik a kivetítőn (Fotó: Novák Katalin/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Beiktatták Novák Katalin köztársasági elnököt a Kossuth téren. Novák beszédében hosszasan foglalkozott az ukrajnai háborúval, felelősöket is megnevezve, ami meglehetősen ritka a Fidesz köreiben. Elöljáróban elmondta, hogy a szívében hálával érkezett a ceremóniára, mert elkísérte a családja, és sokan mások is elmentek az ünnepségre.

Megköszönte a megválasztását jelentő bizalmat, amiből legfőképpen felelősség fakad. Felelősséggel tartozik szerinte a támogatóinak, hogy ne okozzon nekik csalódást, de felelősséggel tartozik a bizalmatlanok, az elutasítók felé is. 

Novák Katalin szerint meg kell mutatni, hogy mit jelent neki a szülőföldje, a honfitársai, illetve a közös életünk és a világban betöltött helyünkről. „Együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban, hogy a magyaroknak a 21 században jobb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk – mondta beszédében a köztársasági elnök. – Nekünk magyaroknak sok okunk van az örömre, a büszkeségre és az ünneplésre. Egy sötét felleg [azonban] árnyékot vet az életünkre: a háború. Ez most nem a videojátékok virtuális valósága, nem CGI, nem Photoshop, nem is háborús film. Ez az a véres valóság, amit a nagyszüleink a II. világháborúban személyesen megtapasztaltak.”

A köztársasági elnök Oroszország Ukrajna elleni agressziójáról szólva elmondta, hogy a legtöbbünk számára a háború eddig nem a valóság része volt. Ukrajnában most azonban valódi a katonák és a civilek vére, illetve a családok szétszakítottsága, a gyerekek sírása. Novák Katalin szerint „Ukrajna megtámadása” egyszerre követelt azonnali és hosszú távú, átgondolt válaszokat. Kifejtette, hogy az első menekültek érkezésekor gondolkodás nélkül sietett Magyarország a segítségükre, és kiemelte, hogy azóta is milyen sok mindent teszünk a menekültek ellátásáért: „Magyarország emberségből jelesre vizsgázott” – mondta.

„Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén ország megtámadását. Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó törekvésekre” – mondta Novák Katalin.

Szerinte a magyarok békét akarnak, és ez ugyan nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető magyarok ellen is vívják. Novák Katalin követeli a „háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését”. Az egyelőre még nem világos, hogy e beszéd Putyin-ellenes éle a teljes kormányzati kommunikáció irányváltását jelzi-e, vagy Novák Katalinra osztották az orosz agresszió elítélésének szerepét, miközben a kormányzati cselekvés irányvonala nem változik.

Novák Katalin, már a kormány megszokott üzeneteihez jobban idomulva ezután kijelentette, hogy Magyarország nem mond le a szuverenitásáról, így ha egy EU-s vagy NATO-döntés nem szolgálja Magyarország érdekeit, akkor arra nemet mondunk. „Nem egyezünk bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint amekkora fájdalmat az agresszornak okoznak” – mondta.

„Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez” – mondta Novák Katalin, de nem Európai Uniót mondott. Emlékeztetett, hogy az ukrajnai magyarok jogainak biztosításához a múltban s a jövőben is ragaszkodunk.

Novák Katalin bejelentette, hogy május 17-én Varsóba utazik, hogy a lengyel köztársasági elnökkel találkozzon. Mint cikkünkben írtuk, talán még sose voltak ennyire rosszak a magyar-lengyel kapcsolatok, mint most.