Másfél millió diák kezdi meg a tanévet hétfőn a köznevelésben és a szakképzésben, de vannak nyitott kérdések, ahogy a botrány sem kerülte el az idei első tanítási napokat. Lesz elég szakos tanár? A még bőven tomboló kánikulai meleget hogyan fogják kibírni az osztálytermekben? És ami borzolta a kedélyeket az elmúlt napokban: mi lesz a diákok mobiltelefonjaival? És vajon mi lesz azokkal a javarészt hátrányos helyzetű diákokkal, akik Iványi Gáborék napokban bezáratott iskoláiba jártak volna, és villámgyorsan új intézményt kellene találniuk?
Az intézmények felkészültek a hétfői tanévkezdésre, nyáron kiszállították a tankönyveket az iskolákba, lezajlottak az igazgatói értekezletek, valamint megtörtént a tankerületek és fenntartók felkészítése is – erről Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár beszélt a napokban az állami rádióban. Azt a politikus is kiemelte, hogy a tanulókat érintő legfontosabb változás a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása lesz. Egy friss kormányrendelet mondja ki, hogy a telekommunikációs eszközöket – különösen a mobiltelefonokat –, a kép- vagy hangrögzítésre és az internetelérésre alkalmas okoseszközöket a tanítási nap kezdetén a diákoknak le kell adni. A szabályozás az iskolákra bízza, hogy azokat miként gyűjtik össze, hogyan és hol tárolják, illetve hogyan adják vissza a nap végén. Maruzsa Zoltán megfogalmazása szerint „a kormányzat nagy mozgásteret adott az iskolák vezetőségének” ebben a kérdésben, valójában ugyanakkor egy sor új problémával szembesülnek az intézmények. Miként fogják begyűjteni több száz gyerektől nagyjából egy időben a készülékeket, hogyan lehet biztonságosan úgy tárolni, hogy azokról semmilyen személyes adat ne kerüljön illetéktelenekhez, illetve miként oldják meg, hogy egyetlen, akár több százezer forintot érő eszköz se sérüljön. Az elmúlt napokban lehetett hallani olyan iskoláról, ahol minden diáktól egy nevével ellátott, bélelt borítékot kértek, máshol állítólag dobozokat gyártatnak. Az mindenesetre biztos, hogy az iskolavezetők kreativitására van bízva, hogyan tudják ezt úgy megoldani mind időben, mind pedig eszközökkel, hogy az biztonságos, szabályos legyen és még ne is okozzon plusz költséget.
A rendelet arra lehetőséget ad, hogy az igazgató vagy a tanár bizonyos órákon engedélyezze az eszközök használatát, épp erre hivatkozott a fővárosi Madách gimnázium is, amikor jelezték, hogy ők a digitális eszközöket a tanítás előtt nem veszik el, az iskolájuk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. A válasz: az igazgatót kirúgták. Az intézmény előtt egyébként már volt emiatt tüntetés és újabb megmozdulást tartanak este is.
Tanárhiány
Nem új keletű a probléma, hogy sok iskolában egyszerűen nincs elég tanár. Habár pontos számokat nem tudni, rengeteg intézményből érkeznek olyan szülői panaszok, hogy nem a szakos tanár tartja meg a szakórát. Több ezertől akár több tízezerig teszik a szakszervezetek és oktatási szakértők a hiányzó pedagógusok számát, a területért felelő és Pintér Sándor által irányított Belügyminisztérium szerint ugyanakkor erről nincs szó. A tárca a Világgazdasággal azt közölte, hogy a rendelkezésükre álló információk szerint az idei tanév jelentős fennakadás nélkül kezdődhet meg, a pedagógushiánnyal foglalkozó közlések többsége „hatásvadász és messze áll az igazságtól”.
A kormány a kérdést a bérek emelésével igyekszik elfedni és arra hivatkoznak, hogy idén év elejétől több mint 32 százalékkal emelték az illetményeket. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón azt mondta, hogy az idei növeléssel már 670-680 ezer forintra emelt bruttó tanári átlagkereset jövőre 820 ezer forintra változhat. Eközben az is borzolta a kedélyeket, hogy a kormányzat az idei évtől egy teljesítményértékelési rendszert vezetett be, amelyben évente értékelik pedagógusok, és az iskolaigazgatók teljesítményét, ennek eredménye pedig befolyással lesz a bérezésre is.
Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára a napokban azt is közölte az MTI beszámolója szerint, hogy idén csaknem 13 millió tankönyv jut el ingyenesen a köznevelésben és a szakképzésben tanuló diákokhoz a tanévkezdésre. 2010 után döntöttek úgy, hogy az állami tankönyvfejlesztési rendszerben mindenki ingyenesen kapja meg a tankönyveket, amelyek egy-egy családnak 20-40 ezer forint kiadást jelentenének. A rászoruló családok részére 80 ezer ingyenes tanszercsomagot is kiosztanak. A papíralapú tananyagok mellett folyamatosan bővülnek a digitális tananyagok is: 200 új digitális tananyag tekinthető meg a Nemzeti Köznevelési Portálon, amelyről már 193 millió letöltés történt. Emellett az elmúlt években kiosztott 450 ezer laptop mellé 2025 végéig további százezer újabb érkezik a magyar tanulókhoz. Ennek kapcsán sincs azért teljes konszenzus a szakmával, számos helyről érkeznek olyan hírek, hogy az állami tankönyvek nem mindig megfelelők, ráadásul korlátozza az oktatás szabadságát, ha a tanárokat nem illeti meg a szabad tankönyvválasztás lehetősége.
Közlekedés
Az elmúlt héten tapasztalt vasúti káosz közben amiatt okozhat aggodalmat, hogy az iskolakezdés idejére mindenki eljut-e időben oda, ahová elindult. A MÁV-Start már a napokban közölte az MTI-vel, hogy a tanévkezdéshez igazodva életbe lép hétfőn a vasúti menetrend több vonalat érintő módosítása, „amely az utazói észrevételek és a szakmai tapasztalatok figyelembe vételével készült”. A Magyar Hang munkatársai a reggeli órákban több pályaudvaron is ott lesznek és beszámolunk az ott tapasztaltakról.
Budapesten is hétfőtől a tanítási időszakban érvényes, a nyárinál sűrűbb menetrend szerint járnak a fővárosi tömegközlekedés járatai. Az iskolakezdés miatt a kötöttpályás közlekedés – metró, HÉV, villamosok – használatát javasolják. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a nyári vakáció enyhébb forgalma után hétfőtől zsúfoltabb utakra lehet számítani a népszerűbb útvonalakon és az iskolák környékén a reggeli órákban, a megnövekedett gyalogos- és kerékpárforgalom miatt több türelemre és figyelemre van szükség az autósoktól is.
Kánikula
Korábban is sokszor volt meleg még szeptemberben is, jelenleg azonban másodfokú hőségriasztás van érvényben és ez az új tanév első napjaiban is így marad. Vagyis, napközben 30 foknál is melegebb várható. Nyilvánvalóan nem elvárható, hogy minden iskola minden osztályterme klimatizált legyen, a kérdés azonban adott: hogyan fognak a gyerekek és fiatalok ilyen hőségben tanulni, az órákon odafigyelni. Az első napon még osztályfőnöki órák lesznek a legtöbb helyen és nem egész napos tanításra kell készülni, keddtől azonban már jönnek a „szürke hétköznapok” és a diákoknak napi akár 6-7 órát is megtartanak.
Iskolabezárások a tanévkezdés előtt
Nehéz helyzetben vannak azok a családok is, amelyek gyermekei az Iványi Gábor nevével fémjelzett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott fővárosi vagy szegedi iskolákba jártak. Ennek oka, hogy ezek közül több intézménynek is visszavonták a működését a múlt héten. Mint beszámoltunk róla, két budapesti intézmény működési engedélyét múlt kedden vonta vissza a fővárosi kormányhivatal, egy szegediét pedig pénteken, vagyis a tanév megkezdése előtti utolsó munkanapon. Vajay Zsófia, a MET kommunikációs vezetője korábban arról beszélt a budapesti iskolák kapcsán a Magyar Hangnak: a jelen állás szerint bezárásra ítélt iskolába főként speciális nevelési igényű, szociális és anyagi szempontból is hátrányos helyzetű családból származó gyermekek jártak, akiket elvileg nem is fogadhatnak a hagyományos intézmények. – Sok iskola eleve nem is várja tárt karokkal a „problémás” diákokat, de a helyzetet tovább rontja, a legtöbb iskola már megtelt, így ha akarnának se tudnának átvenni diákokat. – Az érintett családok lehetetlen küldetéssel szembesültek – tette hozzá. Ehhez hasonlóan a szegedi intézménybe is többségében halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek jártak. Vajay arról is beszélt, a MET jogi úton próbálja megakadályozni az intézmények bezáratását.
