Egyre jelentősebb a cukorhiány a hazai boltokban, az üzletláncok és boltok csak limitált mennyiségben, néha pedig egyáltalán nem tudnak hatósági ársapkás kristálycukrot eladni. A helyzetről Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke és a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnök-helyettese nyilatkozott az InfoRádióban – ugyanakkor a Magyar Hangnak is részletesen beszámolt a hiány okairól.
Bár a problémát elsősorban a cukorreform, a nemzetközi energiaválság és a pusztító aszály idézte elő, Dorogi Árpád szerint több, tipikusan magyar tényező is közrejátszott benne. Most ugyan az import cukor is drága, a korábbi években jóval olcsóbb volt a hazainál: valósággal ránehezedett a piacra, és visszaszorította a magyar termelésű cukor árát is. Ebből következett az alacsonyabb répaár és a termőterület csökkenése, hiszen ilyen áron egyre kevésbé érte meg a gazdáknak cukorrépát vetni. A visszaesés rövid távon is drasztikus méreteket öltött: 2020-ban csaknem 13 000 hektáron termeltek a gazdák, idén már csak 8600 hektáron. Ehhez képest a rendszerváltás utáni években – mikor még Magyarország exportra is állított elő cukrot – 120 ezer hektár felett volt a cukorrépa termelés.
A helyzeten tovább ront az extrém szárazság. „Több száz milliliternyi csapadék hiányzik a talajból, ahol eddig 65 tonna cukorrépát tudtak termelni, idén ősszel jó, ha 50 tonnára számíthatunk” – mondta Dorogi Árpád. Ez persze kihat a hazai termelés volumenére is. Magyarországon évente 300 ezer tonna cukrot fogyasztunk, beleértve a kilós bolti kiszerelést és az élelmiszeripari felhasználást – ebből az elmúlt évben 80 ezer tonnát itthon állítottak elő, amely ebben az évben 65 ezer tonnára is csökkenhet.
Ahhoz, hogy a cukortermelés hosszabb távon jövedelmező maradjon, az árszintnek is nőnie kell: ezt a mezőgazdasági termelők esetében a költségek, a cukoripar esetében pedig a répaár és a jelentősen emelkedő energia és szállítási költségek indokolják – véli Dorogi Árpád. A kristálycukrot veszik ugyanis a legtöbben, és bár az ársapka és a dráguló előállítási költségek közt egyre szélesebben nyíló olló nem hat közvetlenül a cukorrépa termelésre, a kedvezőtlen hatás a kiskereskedelemben azért jelentkezik. A szövetségi vezető szerint a 2020-as kristálycukor ár legalább dupláját kellene fizetni ahhoz, hogy a termelők számára kifizetődjön a munka, versenyképes legyen a többi szántóföldi növénnyel – igaz, ez csak a pillanatnyi helyzet, az energia, a műtrágya, a vetőmag árak és szállítási költségek az euró árfolyammal együtt ezt is felülírják.
A hazai cukorrépa-termesztés infúzióra kötve éli túl a krízist: mint Dorogi Árpádtól megtudtuk, a kormány évente milliárdos nagyságrendben biztosít forrásokat a gazdáknak. A támogatás ugyanakkor alapvetően az uniótól jön: az ágazat évente 8 millió eurós támogatásra számíthat.
