Az egész világ átrendeződés előtt áll, mert a globális problémákra mindig ugyanazt a választ adja, így egy-egy kérdéskör megoldása két-három újabbat eredményez. Ez történt 2008-2009-ben, amikor nem a problémák újratermelődését megakadályozó válasz született, hanem a válság mielőbbi meghaladása volt a cél. Az elmúlt évtizedek globalizálódó folyamatai megfordultak, most a bezárkózás irányába lépünk, aztán ismét folytatódhatnak az előző évtizedek folyamatai – nyilatkozta a Szabad Európának Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke.
– Elsőre úgy tűnik, az történt, hogy Putyin Oroszországa lerohanta Ukrajnát, mire Európa, Észak-Amerika, a civilizált világ nagy része bekeményített. Erre elzárta a gázcsapokat, amivel eszkalálni tudta az energiahelyzetet. De lehet, hogy épp fordítva történt. Az európai gáztározók feltöltése már tavaly tavasszal alacsonyabb szinten volt, mint a megelőző években. Lehet tehát, hogy előbb volt energiaprobléma, és ez adta meg a végső lökést Putyinnak ahhoz a régóta fontolgatott tervéhez, hogy be kéne menni Ukrajnába – vélekedett az orosz-ukrán háború kapcsán.
A magyar gazdaságról beszélve kiemelte, hogy rövid távon nagy probléma az uniós megállapodás hiánya. Annyira nincs deviza az országban, hogy gond lehet az orosz gáz kifizetésével is, ha pedig ebben engedményt kérünk, annak később kell megfizetni az árát pénzben vagy geopolitikai elköteleződésben. A devizatartalék pedig a háromhavi import alá csökkent, ami az IMF behívásának klasszikus előszobája. A gond sokkal nagyobb, mint az uniós támogatások hiánya, hiszen legrosszabb esetben elbukunk hétmilliárd eurót, miközben havonta egymilliárd eurót fizetünk az orosz gázért. Évi 12 milliárd eurónk pedig nincs a földgázra – jegyezte meg.
Magyarország abban a tekintetben nem lóg az EU-ból, hogy az európai közösség és hazánk is igencsak kitett a világkereskedelemnek, legfeljebb a hazai kitettség az unión belül is kiemelkedően nagy.
A közeli jövőről elmondta, hogy az év első felében kiosztott kétezer milliárd forintot adókkal és a rezsitámogatás részbeni visszavonásával visszaveszi a kormány. Az inflációban pedig listavezetők lehetünk, ha visszavonják a hosszú ideig nem fenntartható ársapkákat. A pénzromlás mértéke pedig csak évek múlva közelítheti meg a jegybanki célértéket, a három százalékot, a munkanélküliség nőni fog, mert a cégek egy része nem tudja kitermelni a növekvő energiaköltségeket, és csökkenteni kell kiadásait.
Úgy látja, a recesszió ellen nem sokat tud tenni a kormány, mert elkövette a klasszikus hibát, nem tartalékolt, amikor futott a szekér, így most nincs miből fizetni az emelkedő költségeket. Szerinte biztos, hogy lesznek elbocsátások, mivel sok cég nem tudja kigazdálkodni az energiaárakat. „Lehet, hogy valahogy átvészeli a következő egy évet, de valami módon csökkenteni kell a kiadásait. (…) Minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebbet fog termelni, mert annál kisebb lesz a vesztesége. Ez egy ördögi kör. Csődhullám lesz, és elbocsátások is lesznek. Senki kezében nincs olyan eszköz, amivel ezt meg lehetne állítani, vagy akár csak jelentősen tompítani lehetne a gazdasági hatásait”.
Az Orbán Viktor által Kötcsén emlegetett, Magyarország számára kívánatos kínai modellről Jaksity György azt mondta, bár nehezen értelmezhető ez a kijelentés, de ha úgy értette a miniszterelnök, hogy államilag irányított kapitalizmust tart ideálisnak, az már megvalósult nálunk.
