Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Leginkább az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. Egy hónap alatt 1,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az éves maginfláció 10,3 százalékosra emelkedett a márciusi 9,1 százalékról. Ez is valamint a 9,5 százalékos adat is több mint húszéves csúcsot jelent. Az elemzők 9,0 százalékos áprilisi inflációra számítottak a márciusi 8,5 százalék után.
Az élelmiszerek ára 15,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5 százalékkal nőtt. A sertéshús ára 9,8 százalékkal lett magasabb márciusi szintjénél, ezzel éves összevetésben 9,6 százalékkal drágult, ami 6,1 százalékpont élénkülés a márciusi üteméhez képest.
A marhahús ára hasonlóképpen 9,8 százalékkal emelkedett áprilisban és 28,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintjét, amivel 10,8 százalékponttal lendült feljebb a márciusban mért éves drágulásánál. A baromfihús árának éves emelkedése 8,1 százalékponttal 29,5 százalékosra gyorsult, mivel áprilisban 8,3 százalékkal ment feljebb az ára.
A tavaly áprilisihoz viszonyítva a kenyér ára is 29,5, az idényáras élelmiszereké 17,4 százalékkal nőtt, a burgonya ára 27,3 százalékkal emelkedett, a friss zöldségeké 18,0, a gyümölcsöké átlagosan 12,4 százalékkal.
A dohányáruk ára 3,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg márciusban 7,7 százalékos volt az emelkedés, a szeszes italok ára 6,7 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagok ára 12,7 százalékkal emelkedett, 1,3 százalékponttal jobban a márciusinál.
A tartós fogyasztási cikkek ára 11,1, a szolgáltatások díja 6,3 százalékkal emelkedett egy év alatt. A dohányáruk ára 3,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg márciusban 7,7 százalékos volt az emelkedés.
Az előző havihoz mérve az élelmiszerek 3,4 százalékkal drágultak, a ruházkodási cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7 százalékkal nőtt. A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni.
Mint korábban megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank úgy számolt, hogy éves átlagban 9 százalék fölötti, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a Nemzetközi Valutaalap 10,3 százalékos éves inflációt valószínűsített.
A kormány nemrég július elsejéig hosszabbította meg a hatósági árstopot az üzemanyagok és egyes alapélelmiszerek esetében, de látható, hogy ennek ellenére durván nőttek az élelmiszerárak.
Az áremelkedésnek több oka van a Portfólió szerint: egyrészt a világon mindenhol évtizedes csúcsokat dönt az infláció – az elszálló globális energia- és élelmiszerárak miatt, amelyek elsősorban a háború miatt nőnek –, másrészt belső hatások is vannak. A különböző árstopok és a rezsicsökkentés elvileg fékezik az inflációt, ennek köszönhető, hogy Európa középmezőnyében van a magyar drágulás.
Másrészt viszont a kormány az év elején jelentős egyszeri intézkedésekkel élénkítette a keresletet (mint például az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj vagy a fegyverpénz), ami miatt a kereskedők és szolgáltatók ma sokkal könnyebben tudnak árat emelni, mint korábban. Mindezek mellett a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos idei emelése is felfelé tolja az árakat. A következő hónapokban pedig a háború hatása idézhet elő magas inflációt.
