Két fiatal nő a „MeToo” feliratot fújta festékspray-vel Gustave Courbet A világ eredete című, női vaginát ábrázoló világhírű festményére, amelyet a párizsi Musée d’Orsay adott kölcsön a metzi Pompidou Központnak. A központban Jacques Lacan francia pszichoanalitikus életéről rendeztek kiállítást, és a festmény a pszichiáter birtokában volt.
A két fiatal nő mellett a rendőrség szerint volt egy harmadik elkövető is, aki ellopott egy másik alkotást a kiállításról, őt nem tartóztatták le. A világ eredete üveglap mögött volt, így vélhetően magának a festménynek nem esett baja a rongálás következtében. Általánosan jellemző az utóbbi években elszaporodó, műkincseket támadó vandál tiltakozásokra, hogy az elkövetők csak olyan tárgyakat választanak, amelyeket üveg mögött őriznek, mert azért nem akarják az egész életüket börtönben tölteni.
Az eset után Deborah de Robertis performanszművész egy videót tett közzé, amelyben bevallotta, hogy ő szervezte meg a támadást. Elmondta, hogy a festmény összefújásával „meg akarták kérdőjelezni a művészettörténetet”. Szerinte a cselekedet feminista performansz volt. Rachida Dati francia klturális miniszter azt írta a támadásra reagálva az X-en (korábban Twitter), hogy „azoknak az 'aktivistáknak', akik azt hiszik, hogy a művészet nem elég erős ahhoz, hogy önmagában is üzenetet hordozzon... A műalkotások nem poszterek, amelyeket a napi üzenetekkel lehet beszínezni.”
A világ eredete a világ egyik leghíresebb festménye, nem kizárható módon azért, mert teljes kendőzetlenséggel ábrázolja egy nő külső nemiszerveit. A festményt nem is merjük a maga teljességében megmutatni, de megtekinthető például a Wikipédián. A festmény hírességét a témán túl a modell rejtélyessége is erősítette az elmúlt másfél évszázadban. A munkára Khalil Bey török diplomata kérte fel Courbet-t, aki valószínűleg egy barátja szeretőjét, Joanna Hiffernant kérte fel, hogy üljön (illetve feküdjön) neki modellt.
Természetesen magyar szál is van A világ eredete történetében: a festményt 1910-ben báró Hatvany Ferenc vásárolta meg, és remek műértő ízlésről téve tanubizonyságot, a budapesti fürdőszobájában akasztotta fel a falra. A II. világháború után a szovjetek lefoglalták Hatvany gyűjteményét, de emigrálásakor megengedték neki, hogy egy műkincset magával vigyen. Ő pedig A világ eredetét választotta, annyira a szívéhez nőtt. 1955-ben egy árverésen vásárolta meg Lacan, majd a halála után adományozta a család az Orsay Múzeumnak.
